G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

Szentendre iparának 30 éves fejlődése

Áz új gazdaságirányítási rendszer bevezetése 1968-ban újabb változásokat hozott a vállalat életében. A Szentendrei Kéziszer­számgyár kapta meg azt a feladatot, hogy az egész országot el­lássa 200 mm szélesség alatti laprugókkal — holott eredetileg csak a szentendrei kocsigyár ellátására rendezkedett be. Komoly központi beruházás segítségével sikerült biztosítani a nagyszabá­sú laprugógyártás feltételeit. E beruházással egyidejűleg megol­dottak egyéb régóta húzódó beruházásokat is: megfelelő kapaci­tású transzformátorállomás készült, kiépítették az ipari vezeté­ket, megépítették a vállalat csatornahálózatát. Űj, korszerű ebédlő is épült. A vállalat saját fejlesztési alapjának a felhasználásával meg­kezdődött az üzem bővítése és rekonstrukciója. Szerszámműhely, villany- és gázhegesztőműhely, készáruraktár épült, majd meg­kezdődött a régi épület átalakítása. A vállalat csekély fejlesztési alapja viszont már arra nem volt elegendő, hogy az épületberu­házásokon túl korszerű gépeket is beszerezzenek. Az 1960-as évektől — mint a többi szentendrei ipari üzem­ben — a kéziszerszámgyárban is munkaerőhiány jelentkezett, ami károsan hatott a kapacitáskihasználásra. Részben ennek el­lensúlyozására hozta létre a vállalat a dabasi telepet, ahol bősé­ges munkaerőkínálat van. Az utóbbi években a gyár fejlesztési alapjának legnagyobb részét a dabasi részleg fejlesztésére for­dítják. Néhány jellegzetes újsághír a kéziszerszámgyár életéből: „84-féle egyszerű, de nélkülözhetetlen szerszám születik itt. Alig 180 ember dolgozik az üzemben, többnyire hagyományos mód­szerekkel ... az országban egyedül ők készítenek harapófogót, szekercét, kalapácsot és hasonló szerszámokat. A jövő slágere mégis a szikramentes szerszám lesz” — írja a Pest megyei Hír­lap 1970. április 10-i száma. Az 1971. február 13-i számban ezt olvashatjuk a gyárról: „ .. . a Csepel Vas- és Fémművekkel koo­perációban úgynevezett szikramentes szerszámokat állítanak elő. Szikrát egyáltalán nem vet. Tűzveszélyes helyeken ezért nélkü­lözhetetlen.” Az utóbbi években sokat bővült a vállalat profilja: főleg olyan gyártmányok termelését vezették be, amelyek jól jövedel­meznek, mivel a fennálló árviszonyok mellett az országosan nél­külözhetetlen kéziszerszámok gyártása veszteséges. „Kovácsolt, sajtolt cikkeket, vasszerelvényeket, enyvezőba­kokat, satupadokat, színesfém öntvényeket, művészi bronzönté­seket készítünk. Ezek hoznak nyereséget... A legkifizetőbb je­lenleg az lenne, ha nem gyártanánk egyáltalán kéziszerszámokat. 82

Next

/
Thumbnails
Contents