G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Szentendre iparának 30 éves fejlődése
szentendrei papírgyár az író- és nyomópapírok, valamint a finom csomagolok termelésére specializálódott. Az ellenforradalom leverése után egyre nagyobb szerep jutott a gyár törzsgárda tagjainak. Emelkedett a dolgozók számára nyújtott szociális juttatás összege. (1957-ben például nyolc kertes lakást adtak át a gyár dolgozói részére.) Szervezetté és tervszerűvé vált az iparitanuló-képzés is. 1958-ban megalakult a gyár üzemi tanácsa, amely tág lehetőséget biztosított az üzemi demokrácia szélesedésére. Az 1958-tól 60-ig tartó hároméves terv legfőbb beruházása egy korszerű anyagörlő berendezés létesítése és a régóta húzódó 2 km-es vasúti iparvágány építésének a befejezése volt. Ezenkívül gépházat építettek a villamosműhelyhez, gazdaságosabbá tették a gyár villamosenergia-termelését, jelentős kísérleteket végeztek a hazai rövidrostú anyagok papíripari felhasználására, számos ésszerű újítást vezettek be a termelésbe. 1963-ban megszűnt az 1952 óta működő Papíripari Igazgatóság, beolvadt a Papíripari Vállalatba. Ez az átszervezés kedvezően hatott az ország valamennyi papírgyárára, lehetővé vált a legkifizetődőbb vállalati tevékenység kialakítása, nagyobb önállóságra tettek szert az egyes papíripari vállalatok. A szentendrei gyáregység a papíripari vállalatok középüzemei közé emelkedett, az országos papírtermelésnek körülbelül 5%-át nyújtotta. Ennél a százalékos aránynál lényegesen nagyobb jelentősége volt a szentendrei gyárnak a termékek változatos összetételét, a bőséges kínálatot illetően. 1964-ben kezdte meg működését Szentendrén az azóta egyre nagyobb jelentőséggel bíró borítéküzem, amely a teljes hazai boríték- és levélpapírigény kielégítését szolgálja. Évről évre újabb, változatos formájú és mintázatú borítékkal lepi meg a gyár a megrendelőket. ízléses, minden igényt kielégítő díszdobozokat, elegáns levélpapír-csomagokat gyártanak. Az előnyomtatott cégjelzéses borítékok készítésére külön nyomdaüzemet állítottak fel. Az utóbbi években rátértek az úgynevezett ablakos borítékok készítésére is, amelyeket a posta például a táviratok kézbesítésénél alkalmaz. Ugyancsak 1964-ben kezdte meg a gyár a finombordás huh lámpapírból készült izzólámpa- és fénycsőtokok gyártását. A feldolgozó üzemek létesítésével újabb munkalehetőség nyílt a város és járás nődolgozói részére. A gyár termelőtevékenységének köre bővült az import tekercspapírok ívvágásával és kiszerelésével is. 1968-ban már körülbelül 500 dolgozója volt a szentendrei papírgyárnak. Tovább javultak a munkakörülmények, gyara-69
