G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

Városvezetés, városfejlesztés 1949 és 1975 között

Az utóbbi években már a terv szerint folyik a város kommunális fejlesztése, a lakásprogram megvalósítása.

A IV. ötéves terv során új kulturális létesítmények születtek: bővült a Ferenczy Múzeum, megnyílt a Kovács Margit Gyűjtemény és a Czóbel Múzeum. Az új művésztelep felépítése után újjáépítették a régi művésztelepet is 12 modern lakással, egy kiállítóhelyiséggel. Átadták a megyei művelődési központot. Megkezdték egy korszerű, 16 tantermes középiskola tervezését. Továbbfejlődött a kemping, meleg vizű strand nyílt a Pap-szigeten, megkezdődött a volt Postás-strand környékének rendezése. Szinte minden évben átadtak egy-egy gyermekintézményt. Korszerű vendéglátóipari és kereskedelmi létesítményekkel gazdagodott a város. Felépült a város kereskedelmi gondjait lényegében megoldó bevásárló központ. Átadták az új szakorvosi rendelőintézetet, megkezdték a központi gyógyszertár építését.

Még felsorolni is sok az utolsó tervidőszak jelentős eredményeit. A sok eredmény mellett — szinte természetes, hogy menet közben sok bosszantó momentum, esetleg súlyos felelőtlenségről tanúskodó hiba is történt.

Az építkezések során pl. gyakran baj volt a szervezéssel, időnként krónikusnak tűnt az építési kapacitáshiány. „Már a startnál késlelteti a munkát az ijesztően elhúzódó helykijelölés ... Egyetlen nagyobb létesítmény sem készült el határidőre. A Rózsakerti lakótelepet, a szakorvosi rendelőt, a szennyvíztisztító telepet, a művelődési házat még a III. ötéves tervben fel kellett volna építeni. A bevásárló központ 2 évet késik” — olvashatjuk a Pest megyei Hírlap 1974. április 13-i számában.

„összegezve . . . megállapítható, hogy a IV. ötéves terv minden eddigi tervciklust meghaladó fejlődést eredményezett a város életében minden területen. Egyetlen negatívuma volt ennek az időszaknak, éspedig az, hogy a nagy beruházások csak az utolsó két évben kerültek, illetve kerülnek átadásra, s ez átmenetileg kedvezőtlen visszhangot váltott ki a lakosság körében. Ugyanakkor ez az időszak bebizonyította, hogy a várospolitikában meghatározóan számíthatunk a lakosság támogatására” — vonja meg a tervidőszak végső mérlegét Marosvölgyi Lajos tanácselnök a Pest megyei Hírlap 1975. március 15-i számában. Ezzel kimondatlanul is igennel válaszol az 1973. január 6-án önmagának és az egész városnak feltett kérdésre: ,, .. . kialakítottunk-e egy helyes, megalapozott várospolitikai koncepciót, és sikerült-e ezt a gyakorlatban érvényesíteni? A konkrét fejlesztési eredmények, a statisztika adatai is, csupán ennek tükrében lehetnek reális fokmérői tevékenységünknek.”

50