G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Városvezetés, városfejlesztés 1949 és 1975 között
„Ennek az ódon levegőjű, alig 13 000 lakosú kis városnak nagy tervei vannak, óriási összegű anyagi befektetéssel és még nagyobb felfordulással. Sokféle szempontot kellett figyelembe venni a távlati tervek kidolgozásánál... Az új, de az eredeti városképet mégis megőrző perspektívák megtervezésénél a város hármas jellegére gondoltak: műemléki város, idegenforgalmi csomópont és járási székhely, a környező települések központja.” — írja a Magyarország c. folyóirat 1969. május 18-i száma.85 A megyei tanács vb tervosztálya a IV. ötéves terv előkészítési munkái során kiemelt fejlesztésre javasolta Szentendrét, így fogalmazza meg a Szentendrére is érvényes további főbb tervszempontokat: „Főként az agglomerációs övezet lakás-közmű, általános iskolai, óvodai, bölcsődei, kereskedelmi ellátottságának javítására kell a súlypontot helyezni.”80 Az MSZMP IX. kongresszusának egyik határozata a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről szólt. Ennek alapján született meg az új, immár harmadik tanácstörvény (1971. I. tv.), amely megteremtette a még dinamikusabb városfejlesztés feltételeit. Tovább erősödött a városi tanács önkormányzati jellege. Tovább javult a kapcsolat a tanács és a lakosság közt. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy 1972. február 5-től kezdve a Pest megyei Hírlap rendszeresen megjelenő szentendrei melléklettel jelentkezik. „ ... ismét útnak indult, ha szerény körülmények között is egy helyi lap, amely feladatául vállalja a járás és város lakóinak tájékoztatását, mindannak közzétételét, amely a Duna e szakaszán a településeken történik.” — írta beköszöntőjében dr. Maróthy László, az MSZMP szentendrei városi bizottságának titkára. Az induló lap valóban aktív összekötő kapoccsá vált a lakosság és a városvezetők közt. Erősödött a városi vezetőség kapcsolata az üzemekkel is, mivel a tanácstörvény módosította a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködését. Bebizonyosodott, hogy a terület- és településfejlesztési teendők, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok megoldásában a városi tanácsnak még hatékonyabban együtt kell működnie a területén lévő társadalmi, gazdasági és kulturális szervekkel. Az együttműködés rendjét a városi tanács helyi Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítette.87 A fokozottabb együttműködés eredményei hamarosan megmutatkoztak. Elegendő itt például a Szabadságforrás úti óvoda közös összefogással történt létrehozására utalnunk. Az együttműködés hasznosságát példázzák a tanácsi szervek üzemeknél, 48
