G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Városvezetés, városfejlesztés 1949 és 1975 között
hoztak az adófizetési készség javítására: „1. bélyegzőt kell beszerezni, melynek szövege az adófizetést szorgalmazza. Ezen bélyegzőt minden városban lévő magánfélhez címzett kiadványra rá kell nyomni. 2. Falitáblára fel kell írni a jól és rosszul fizető adózókat. 3. A helybeli moziban vetíteni kell az előző pontban említetteket.”71 Ugyanezt az általános korhangulatot tükrözi az alábbi javaslat: ,, .. . a népművelési előadó szervezze meg az úttörőket és pedagógusokat kultúrműsor cséplőgép melletti tartására.”72 A korszak másik, sötétebb arcát jelzik a következő jegyzőkönyvrészletek: „A munkálatok fokozottabb végzése érdekében két kulák és három dolgozó paraszt ellen tettünk büntetőbírói feljelentést.”73 ,,A mezőgazdasági munkálatok rossz, illetve határidőre nem teljesítése miatt a termelőszövetkezeteink, a gépállomás és az egyéni termelők ellen a legsúlyosabb fegyelmi, illetve rendőri büntetőbírói eljárások folyamatba tétele szükséges.”74 A személyzeti ügyekkel kapcsolatos jegyzőkönyvrészletekbe egyre több „azonnali hatállyal elbocsátva” bejegyzés került — sok esetben nem elég meggyőző indoklással. Szentendrén is megkezdődött a termelőszövetkezeti csoportok szervezése, népnevelők segítségével. Egyre nehezebbé vált a magánkisiparosok helyzete. Helyet kaptak a jegyzőkönyvekben a gyakori békekölcsön-jegyzésekkel kapcsolatos kérdések és a Rákosi Mátyás születésnapjára tett versenyfelajánlások. Egy jellemző jegyzőkönyvrészlet: teljesítsük 100% fölött a beadási tervünket, ,, .. . hogy a megyei és járási begyűjtési vándorzászlót Szentendre városa kapja meg.”75 Egy fél év múlva írt jegyzőkönyv alapján kiderült, hogy nem kaphatta meg Szentendre a vándorzászlót. Nemhogy túlteljesítették volna a tervet, hanem jelentős beadási hátralékuk volt. „A fennálló hátralék abból adódik, hogy a kötelezettek közül több mint 50%-ának kevesebb termett, mint amennyi a beadási kötelezettsége, így a hátralék nagyobb részét megvett terményből kell teljesíteni.”76 A várossal kapcsolatos korabeli újságcikkek is a tervteljesítésért folyó megállás nélküli hajszát tükrözik — iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Nemcsak Szentendrén, hanem országos viszonylatban is ezek voltak a szocializmus építésének legnehezebb évei. Érthető, hiszen újszerűek voltak a feladatok, sok volt a gazdasági és politikai teendő, készenlétben kellett állni a meglévő restaurációs veszélyek elhárítására, tapasztalatlanok voltak a helyi és a központi vezetők. Ezek voltak a szocializmus építésének tanulóévei 42
