G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

Városvezetés, városfejlesztés 1949 és 1975 között

VAROSVEZETÉS, VÁROSFEJLESZTÉS 1949 és 1975 KÖZÖTT

1948- ban, a fordulat évében országszerte megkezdődött a szocializmus építése. Szentendre további fejlődése az MDP, majd az MSZMP irányelvei alapján, az országos tendenciáknak megfelelően alakult. A központi irányítás mellett a helyi adottságok, a szentendrei lehetőségek határozták meg a város tervszerű fejlesztését. A mindenkori városvezetés feladata volt ezeknek a lehetőségeknek a maximális kihasználása, illetve újabb lehetőségek teremtése.

A részletek áttekintése előtt hasonlítsuk össze az 1948-tól 1975-ig terjedő időszakban végzett három népszámlálás adatait, hogy világosan lássuk a város fejlődését leginkább meghatározó mutatókat.

1949- ben 9273, 1960-ban 10378, 1970-ben 12859 lakosa volt Szentendrének.

1949-ben a szentendrei lakosságnak 18,8%-a élt mezőgazdaságból (a megyei átlag 45,2% volt.), 33,5%-a iparból (a megyei átlag 25,3% volt). Viszonylag magas, 47,7% volt az egyéb foglalkozási ágakból élők száma — szemben a 29,5%-os megyei átlaggal.

1960-ban már csak 11,5% élt mezőgazdaságból (a megyei arány is lecsökkent 28,2%-ra), 50,6%-ra nőtt az iparból élők száma (a megyei arány 39,8%-ra nőtt.) Az egyéb munkából élők aránya 37,9%-ra csökkent (32% a megyei átlag).

1970-ben szinte változatlan, 11,4%-os a mezőgazdaságból élők aránya (21,9%-os a megyei arány). 57,7%-ra nőtt az iparból élők száma (a megyei átlag eközben 51%-ra nőtt). 30,9%-ra csökkentek az egyéb munkákból élők (27,7% a megyei arány).67

A fenti adatok kommentár nélkül is tükrözik a Szentendrén végbement strukturális változásokat és a városnak a megyén belül elfoglalt sajátos helyzetét.

39