G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A város története 1945-től az 1948-as fordulatig

birtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló . .. rendelet végrehajtására kijelölt szerveket (az Országos Földbirtokrendező Tanácsot, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot, a községi földigénylő bizottságokat), valamint a földreform lebonyolításában részt vevő minden kiküldöttet, járművet és magukat az érdekelt földigénylőket a legmesszebbmenően támogassa, minden szükséges segítséggel lássa el és alárendeltjeit hasonló eljárásra utasítsa.”43

Nagy jelentőséget tulajdonított Házi Árpád alispán a földreformrendeletnek. Ezt bizonyítja az alábbi hivatalos felszólítása is: „A központi és Buda környéki járás főszolgabírójának!... mindennap jelentse, hogy a községekben a földigénylő bizottságokhoz hány igénylést nyújtottak be, mennyi földet osztottak ki, a munkát folytatják-e stb.” A korabeli helyi járási vezetőség visszaemlékezései és a Pest megyei Levéltárban őrzött nemzeti bizottsági jegyzőkönyvek tanúsága szerint Szentendrén gyakori volt a megyei központ személyes ellenőrzése is.44

A központi támogatás ellenére is nehéz helyzetben volt Markó Sándor, a földosztó bizottság helyi elnöke. Az országos rendelet értelmében csak a 100 (Budapest környékén 50) holdon felüli szántóföldeket, illetve a 20 holdon felüli szőlőket és gyümölcsösöket lehetett felosztani.45 Szentendrén pedig alig volt ilyen. Az egyház és a város tulajdonában lévő földeken kívül csupán néhány birtok jöhetett számításba. Kezdetben nagyon lassan jelentkeztek az igénylők: féltek az esetleges retorziótól. (Félelmüket tudatosan szították a helyi jobboldali elemek is. A szentendrei Nemzeti Bizottság 1945. május végi üléseinek jegyzőkönyvei mutatják, hogy a Kisgazda Párt helyi szervezete mindenben igyekezett akadályozni a mezőgazdasági bizottság munkáját. Az MKP tagjai viszont határozottan és gyorsan intézkedtek.) Később megkezdődött a földigénylők rohamos jelentkezése. 1945. december végéig 548-as sorszámmal lezárta a bizottság a földért jelentkezők sorát. 1947. május 12-ig még újabb 45 igénylő kérelmét bírálta el a Nemzeti Bizottság és a Földigénylő Bizottság.46 Sőt még 1948. március 22-i dátummal is lezártak egy volt hadifogoly föld_ igénylőkből álló 30 fős jegyzéket.47

Ilyen körülmények között érthető, ha Markó Sándor kénytelen volt hozzányúlni az 50 hold alatti szántók és 20 hold alatti szőlők és gyümölcsösök egy részéhez is.48 Végül kb. 1300 hold szántó és 185 hold szőlő, illetve gyümölcsös került felosztásra 438 fő közt. (438 igénylőnek hagyta jóvá kérelmét a Földigénylő Bizottság, a Nemzeti Bizottság és az UFOSZ.) Ezek szerint Szent-29

1