G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A kulturális élet 30 éves fejlődése
növekedett, hanem Szentendrén a színház ősi formáihoz visszanyúló színjátékkeret telt meg tartalommal. „A környező házak ablakai esténként vendégnézőkkel telnek meg, egyes környéken lakó famíliák színészöltözőnek kölcsönzik otthonukat, a Teátrum művészei az előadás menetében a színtérrel szomszédos kapukon át a szűk szentendrei utcácskákon közlekednek.” 1970-ben a darabokat „ ... magyar vásárkomédiák vezették be. Ez természetesen következménye volt a Szentendrei Teátrum stílusának, hiszen a hevenyészett dobogók a piacra gyűlő publikum ülőlócái, a játszók és a nézők között kialakult bensőséges kapcsolat a régi népi komédiázásnak a színhelyhez és közönséghez fonódó közvetlen kapcsolatát teremtették újjá.”197 Célszerű lenne a jövőben e derűs, önfeledt komédiázások felújítása. 1971-ben az 1793-ban előadott első magyar nyelvű vígopera, a Botcsinálta bölcsek került felújításra. Az év másik bemutatója a Szüzesség acéltüköre című, Békés István által különböző XVIII. századi forrásokból összeállított darab volt. „Élesztgetése, bájosnaív életrekeltése egy régenvolt teátrista világnak, bőséges kikacsintásokkal a mába ... nyilvánvaló, hogy e teátrum jövője addig biztosított, amíg ezt a maga választotta utat tudja járni, netán továbbfejleszteni.”198 A teátrum 1971-es sajtóvisszhangja is osztatlan sikerről tanúskodik. 1972-ben szintén mindig telt ház volt, sőt a nagy érdeklődésre való tekintettel pótszékekről kellett gondoskodni. 1973-ban Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok, 1974- ben pedig Goldoni Kávéház című vígjátéka került bemutatásra. Mindkét darab rendezője jól élt a főtér adta lehetőségekkel. Az MSZMP Szentendre városi küldöttértekezletének 1975. február 8-i jelentése így ír a teátrum jelenéről és jövőjéről: „Az országos nevezetességgé és megyei intézménnyé erősödő teátrum nem veszített vonzóerejéből, népszerűségéből. Még időben van tehát, ha most hívjuk fel a figyelmet: módosítson műsorpolitikáján, vezetési struktúráján. Olyan műsorokat vigyenek színpadra, amelyek csak Szentendrén láthatók. És amelyekhez persze szervesen társul a főtér ódon hangulata, a sajátos környezet. Legyen az előadás idegenforgalmi látványosság, speciális mutatvány, de színház is egyben.” A Szentendrei Nyár időszakos rendezvényeivel szemben egész évben az érdeklődők rendelkezésére állnak Szentendre múzeumai. A történelmi és művészeti emlékekben gazdag város ma már szinte elképzelhetetlen múzeum és kiállítóhelyiségek nélkül. Pedig 1951-ben, a múzeum alapításakor még sok ellenzője volt en-167
