G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A kulturális élet 30 éves fejlődése
A főiskolák hallgatói kulturált elhelyezési körletekben élnek. Több ezer kötetes könyvtár, korszerűen berendezett ifjúsági klubok állnak a rendelkezésükre. Tánccsoport, énekkar, zenekar és irodalmi színpad is működik szaktanárok irányításával. A hallgatók egyéni hajlamuknak megfelelő szakosztályokban sportolhatnak. A város intézményei közül a katonai főiskola az, amely profilját tekintve a legkevésbé kötődik Szentendréhez, hallgatóinak is esetleg csak a töredék százaléka szentendrei. Mégis ez az intézmény az, mely a legaktívabban részt vesz a város közéletében. A nagyszabású városi ünnepélyek ma már elképzelhetetlenek a főiskola művészeti csoportjainak a fellépése nélkül. Az általános iskolákban is gyakran megjelennek a patronáló főiskolai hallgatók. A főiskola ittléte vitt újabb színt és lendületet a város addig szunnyadó sportéletébe. Különösen a labdarúgás és a sportlövészet terén értek el kimagasló eredményeket. „Hat a főiskola a város életére, de hat a település a katonák életére is. E kölcsönhatás társadalmi, politikai céljaink helyi megvalósulását segíti. Ezért nyíltak és nyílnak meg a főiskolák kapui. Itt Szentendrén megvalósult, hogy a lakosok, diákok, ifjúgárdisták, munkásőrök, szurkolók, tanárok tanúi a katonai kiképzésnek, hogy éppen a főiskolán belül növelik honvédelmi ismere- ? teiket, ismerik meg a hadseregben alkalmazott eszközeinket, oktatási segédeszközeinket, nevelési módszereinket” — mondta a KLKF testnevelési tanszékének vezetője a szentendrei Városi Tanács 1974. március 8-i ülésén. A város iskolákon kívüli kulturális életének egyik szervezője a József Attila Művelődési Központ, mely a régi hírhedt Péchyházban kapott meglehetősen szűk szállást. Ebben az épületben helyezték el a járási könyvtárt is, sőt egy időben ideiglenesen a megyei könyvtár is igénybe vette az itteni helyiségek egy részét, amikor a saját könyvtárépületüket tatarozták. Az 1960-as évek elején úttörőkórus, fotószakkör, képzőművészeti, régészeti, néprajzi és irodalmi kör működött itt átlagosan 15—30 fős létszámmal. 1962-ben felújították az épületet, kulturális célokra használhatóvá tették a szuterén helyiségeit is. Közben állandóan vajúdott egy új művelődési központ létesítésének a terve. 1962-ben fellendült a Művelődési Központban folyó kulturális munka. Ekkor alakult egy kb. 40 főnyi énekkar, amely 1964- ben már arany fokozatot ért el a kulturális szemlén. Ugyanebben az évben alakult meg a 20 fős ifjúsági zenekar, amely hamarosan az ünnepi műsorok aktív szereplőjévé vált, sőt 2 év alatt 5 önálló 160
