G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A város egészségügyi ellátása
„Az országban működő szülőotthonok közül a szentendrei szülőotthon ágylétszámát és működési körét tekintve a nagyobb, úgynevezett kiemelt szülőotthonok közé tartozik ... A jelenlegi feladatok korszerű ellátására viszonylag mind az épület, mind a felszereltség, mind pedig a személyi ellátottság megfelelő és csaknem eléri a kisebb városi kórházak nőgyógyászati osztályainak színvonalát... Az 1974. évi népesedéspolitikai határozat nyomán megváltozott a betegforgalom összetétele. Az eddig magas számban előforduló terhességmegszakítás, helyett a szülőnők és a veszélyeztetett terhesek adják a szülőotthon betegforgalmának döntő többségét... További fejlesztés reménye előtt áll a szülőotthon. így biztosított lenne Szentendre város és a járás lakóinak komplikáltabb szülészeti-nőgyógyászati eseteinek ellátása is.”167 A biztonságos betegellátás egyik nélkülözhetetlen intézménye az Országos Mentőszolgálat, melynek szentendrei egysége szintén jelentős fejlődésen ment át az elmúlt 30 évben. „A felszabadulás előtti időkben a mentőszolgálat tevékenységét a tűzoltóság végezte. A tűzoltóparancsnok volt az irányító. Az is előfordult, hogy a beteg mellett még sertést is szállítottak.”1«* Az 1945-ben működő egyetlen mentőkocsihoz két mentőápolót és két gépkocsivezetőt alkalmaztak. A mentőállomás kezdetben a rendelőintézet, majd a tűzoltóság épületében volt elhelyezve, 1952-ben költözött el jelenlegi helyére. A tervek szerint a Bükkös-part és a Mátyás király utca közti tömbben nyer majd elhelyezést az új mentőállomás. 1963-ban a meglévő 24 órás mentőkocsi mellé egy 8 órás, 1964-ben egy 10 órás, 1970-ben egy 24 órás mentőkocsit állítottak szolgálatba. Ennek arányában nőtt a személyzet száma. Jelenleg 11 mentőápoló, 8 mentőgépkocsi-vezető és egy gazdasági vezető dolgozik a mentőállomáson. A jelenlegi létszám és felszereltség biztosítja a zökkenőmentes, zavartalan betegszállítást.169 „Minden mentőkocsit felszereltek korszerű életmentő készülékkel, újraélesztő eszközökkel, vákuum-matraccal.”170 A szentendrei egészségügyi intézmények közül a 30 év alatt a két gyógyszertár fejlesztésére fordítottak legkevesebb összeget. (A Paprika bíró utcai gyógyszertár néhány évvel a felszabadulás után létesült, régi épületben.) 1950-ben államosították a gyógyszertárakat. Szentendrén akkor 6—700 000 Ft volt az évi forgalom. Ez az összeg 1965-ig 3,35 millió Ft-ra emelkedett. Jellemző az 1965-ös raktárhelyzetre, hogy míg a megye többi gyógyszer-135 !
