G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A kereskedelem és a vendéglátóipar fejlődése
1965-ben a bel- és külföldi vendégek növekvő igényeinek megfelelően újjáalakították a Határcsárdát, amely azóta is a Duna-kanyar egyik legnépszerűbb, hangulatos vendéglője. Ugyancsak ebben az évben adták át a pap-szigeti Szigetgyöngye nevű új bisztrót. 1966 augusztusában megnyílt az újjáalakított Béke étterem, néhány nap múlva átadták a HÉV-állomás melletti régebbi hírhedt büfé helyén álló bisztrót. 1970-ben ünnepélyesen felavatták a 300 ember kiszolgálására alkalmas, több mint 10 millió Ft-os költséggel felépített Teátrum éttermet, amely azonban máig sem tett szert a várt közönségsikerre. 1975. május 1-én befejezték a népszerű Görög Kancsó felújítási és bővítési munkálatait. A város szállodai ellátottságával kapcsolatos 1960 és 73 közti statisztikai adatok: A Kőhegyi turistaház öt szobájában évenként 1500—1800 ember fordul meg, ami 1972-ben például csupán 24%-os férőhelykihasználást jelentett — szemben az 51%-os megyei átlaggal. Nem volt tehát gazdaságos a régi típusú, kispénzű „bátyus turisták” számára fenntartani a gépkocsival megközelíthetetlen turistaszállót. Hiába hívta fel rá a figyelmet a Pest megyei Hírlap 1969. szeptember 18-i számában Padányi Anna cikke: „...gyarapodó, igényesebb, kényelmesebb és tegyük hozzá, erősen üzletiesedé autós világunkban is bizonyára van helye, szerepe egy ilyen egyszerű, szerény létesítménynek, amelynek fenntartása szép, tartalmas igényeket elégít ki.” Az 1973-as Pest megyei Statisztikai Évkönyv már nem is tesz említést e szállóról. A Kőhegyi turistaház kezelését hamarosan átveszi a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság. Az erdőgazdaság azt tervezi, hogy utat építtet a turistaházhoz, felvezetteti a vizet és ifjúsági turistaközponttá építteti ki a szállót.152 A Lajos-forrási Ságvári Endre turistaház az autósok kedvelt pihenőhelye. 1960 és 1973 között — a belső átrendezéstől függően — 29, illetve 34 közt mozgott a szobák; száma. A vendégek száma 6 és 14 ezer közt alakult. Ezzel 1972-ben például 53%-os volt a helykihasználás, ami magasabb a megyei átlagnál. Az 1969-ben létesített, 10 millió Ft-os költséggel épített 130 férőhelyes Danubius szállónak a legmagasabb a férőhelykihasználása: A Danubius 39 szobája évenként 10—12 ezer látogatót fogad. Az MSZMP 1975. február 8-án kelt városi küldöttértekezletének jelentése a nagy idegenforgalomra való tekintettel felveti egy újabb szálloda mielőbbi felépítésének a szükségességét. 123
