G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A szentendrei mezőgazdaság 30 éve
padok, asztalok és egyéb termékek gyártására rendezkednek be. Jelentős változás történt az elmúlt három évtizedben a termelési módszerek terén. Korábban kézi erővel történtek a fakitermelési, az erdősítési és erdőápolási munkálatok. A 60-as évektől kezdődően a fakitermelést és a rakodóról való elszállítást teljes egészében, a rakodóig való kiszállítást 50—60%-ban gépesítették. A lovas fogatokat felváltották a teherautók. A gépesítés jelentőségét mutatja, hogy 1950 és 1974 között több mint hétszeresére nőtt az erdészet évi termelésének Ft-értéke, ugyanakkor körülbelül, kétharmadára csökkent az erdészetben dolgozók létszáma. (Jelenleg csupán 106 dolgozója van a vállalatnak.) Az elmúlt 30 év legjelentősebb beruházásai: felújították a régi erdészházakat, új erdészházakat, új istállót és új fűrészüzemet építettek. A legnagyobb összeget útépítésre és útkarbantartásra fordították. 1969-ben parkerdővé nyilvánították az erdőgazdaságot, ezzel újabb lényeges feladattal bővült a tevékenységi köre. Szentendre és a főváros lakosságán kívül kulturált pihenést nyújt a távolabbi környékek gyalogos és autós turistáinak. Az erdő területén öt autós pihenőt létesítettek, számos asztalt, padot, esőbeállót, tűzrakóhelyet, kilátót építettek, több sétautat hoztak létre. Külön említést érdemel a most épülő bölcsőhegyi sípálya. Az erdőgazdaság jelentős részt vállal az országos környezetvédelmi programban. Figyelemre méltó az erdőben folyó szakszerű vadgazdálkodás, amely 1945 óta jelentős devizát hozott a népgazdaság részére. A vadállomány mennyisége és minősége megfelel a követelményeknek. Szentendre összterületének 34%-a erdő. Ennek a nagykiterjedésű területnek nem az évi 10—15 millió Ft-os termelési érték ad jelentőséget, hanem azok a környezetvédelmi, pihenési, felüdülési lehetőségek, amelyek a XX. század ipari és értelmiségi dolgozói számára szinte már nélkülözhetetlenek és Ft-értékben kifej ezhetetlenek.140 110
