Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A népviselet
A lányok, asszonyok viselete A szoknya (szuknya). Hétköznap vagy nem nevezetes ünnepen a lányok és asszonyok általában kockás mintájú, barchet anyagú szoknyát hordtak. (Az utolsó népviseletbe járó lány: Kiss Anna 1968-ban ment férjhez. Azóta minden lány városi divat szerint öltözik.) Az asszonyok közül még ma is sokan járnak népviseletben a 30 éven felüliek. A barchetka alapszíne kék, zöld vagy piros. A mintája fehér vagy az alapszínnél egy-két árnyalattal sötétebb kék, zöld vagy piros, kissé vastagabb csavart szállal szőtt, vonalakkal rajzolt „kocka, négyzet”. A négy méter anyagból készült szoknyát kézzel sűrűn ráncba szedve úgy rögzítik géppel a koréhoz, hogy tulajdonképpen négy és fél méter bőségű lesz, mert a hason idegen anyaggal pótolják. Itt nem ráncolják, így a kötény alatt a sok szoknya is laposan áll. Itt van a bal kéz felől a szoknya hasítéka is. A hasíték széleire olyan hosszú kötőt (pertlit) varrnak, hogy a derekukon többször is körülér. A megkötött „madzagot” minden szoknyába a deréknál begyűrik. 35. kép 90
