Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - Földrajzi nevek
FÖLDRAJZI NEVEK A község határában levő dűlők elnevezésére adatokat az 1852-ben és az 1883-ban készített térképeken találunk. A belterület utcáit 1850-ben még nem nevezték meg, csak a házszámokat rakatták fel a közigazgatás vezetői. A XIX. század második felében a nép 3 részre osztotta a falut: Alvégre és Felvégre és a kettő között a Falura, ,,Dedinára”-ra. Az Alvég „határa” a Kistarcsa felé vezető úton a Zrínyi u. 5. a rk. egyház háza volt. Később az Alvéget, mivel ott volt a katolikus temető, majd odaépült a katolikus templom és arra laktak a katolikusok, Szentvégnek nevezték el. Péceli és Csabai út felé vezető utcát pedig Újsornak, Novisornak nevezték. A belterületi utcák elnevezésére a XX. században került sor. 1942-ben a községi elöljáróság utcalétesítési szabályrendeletet hozott. A felszabadulás után a juttatott házhelyeken az új utcák elnevezéséről a községi tanács döntött. Csik Tarcsa 1852-es rendezési térképén található határelnevezések Mélt. Báró Sina György úr Majorsági Birtoka: Nagy vízmosás Berdói rövid földek Hosszú földek Gombási földek Régi szőlők Zoborhegyi földek, Kerepesi út Berek rét Berken aluli dűlő Berken felüli dűlő Pesti út fölötti dűlő Cinkotai gyalogút dűlő Cinkotai gyalogúton felül dűlő Belsőségek, Kenderföld Isaszegi út Pesti út Község legelője Új szőlők Kölesföldek dűlője Péceli út Péceli dűlő Legelőre dűlő Felső székes dűlő Dűlő a felső székesen túl Csabai út Kertalja dűlő Alsó székes dűlő 68
