Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - Nagytarcsa felszabadulás utáni története - Nagytarcsa felszabulás utáni története
A megyei községfejlesztési verseny 2. díját és a vele járó 25 ezer Ft-ot nyerte el a község 1967-ben. Majd 1970-ben elnyerte a megyei 1. díjat s azzal együtt 75 ezer Ft-ot. Nagy jelentőségű eseményre került sor 1970. július 27-én. Megalakult a Kistarcsa—Kerepes—Nagytarcsa Közös Regionális Vízmű Társulat. A község lakosságának 92%-a csatlakozott a tanács alapos felvilágosító, szervező munkája után a vízműtársulás gondolatához. Soha nem volt a faluban kellő számú, jó ivóvizű kút. A meszes, egészségtelen vizű kutak már nem biztosították a lakosság igényeit. Ami több évtized alatt nem sikerült a község vezetőinek, azt most a tanács megvalósította. Kötelességének tartotta, hogy jó, egészséges ivóvízzel lássa el a falu népét. A vízmű felépítésének összköltsége 75 millió Ft, amihez a víztársulat tagjai 5 ezer Ft-tal járulnak hozzá. Az 50 km hosszúságú, körvezetékes rendszerrel épülő csőhálózatból községünk területére 9,5 km esik. A vizet jelenleg két mélyfúrású kút biztosítja, amely 1973. március 31-e óta a 200 m3-es víztárolón keresztül érkezik a közkifolyókba és a lakásokba. (20—21. kép) 21. kép A tanács a község belterületét bővítve 1973-ban 73 telket adott el házhelynek és így két új utcát nyitott. A telekeladásból származó pénzt községfejlesztési célra fordítja. A községfejlesztés eredményei még szembetűnőbbek a következő területeken: 57
