Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - Nagytarcsa felszabadulás utáni története - Nagytarcsa felszabulás utáni története
kezet kölcsöngépeit: a vetőgépet, a permetezőgépet, a szőlődarálót és prést. De igénybe vették az Állami Mezőgazdasági Gépállomás traktorainak, gépparkjának segítségét is. A szocialista mezőgazdaság útján A helyi párt és állami szervek vezetői, aktivistái 1958 februárjától tanácsüléseken, földművesszövetkezeti értekezleteken, magánbeszélgetések alkalmával napirenden tartották az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány célkitűzéseit: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét. A földművesszövetkezet tagságának egy része már azon gondolkodott, hogyan lehetne létrehozni egy zöldség- vagy spárgatermelő szakcsoportot az állami tartalékföldek területén. Ügy gondolták, hogy a szakcsoport termelési és értékesítési sikerei alapot teremtenek egy termelőszövetkezet működéséhez. Az 1959. március 14-i tanácsülésen került napirendre a termelőszövetkezet megszervezésének feladata. A tanácsülési vita után a szavazáskor a tanácstagok 80%-a elutasította a szervező munka megkezdését, mert nem volt meggyőződve a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Ezért a helyi párt- és állami szervek újabb, még alaposabb felvilágosító munkába kezdtek, hogy az aggályoskodókat is meggyőzzék e fontos társadalmi ügy megvalósításának szükségességéről. Ehhez nagy segítséget adott az a hír, hogy Pest megyében és a környező falvakban újabb és újabb termelőszövetkezetek alakultak, rohamosan terjed a mezőgazdaság szocializálódása. A sok töprengést végül is feváltotta az a javaslat, hogy Nagytarcsa dolgozó parasztsága is fogjon össze és alakítson mezőgazdasági termelőszövetkezetet. 1960. január 17-én tartotta alakuló közgyűlését 268 tag jelenlétében a „Rákóczi” Mg. Termelőszövetkezet. Elnöknek Fényes Mihályt, agronómusnak Arató Józsefet választották. Ezzel a cselekedettel falunk földművelő népe is csatlakozott az MSZMP vezetésével folyó nagy munkához: a szocializmus felépítéséhez. A tsz összes földterülete 1953 kh, ebből szántó 1516 kh volt. Az 1960. év végén a főbb növényekből a termésátlag így alakult: őszi búza 8,8q/kh őszi árpa 7.4q/kh tavaszi árpa 7,7q/kh rozs 7,2q/kh zab 11,3q/kh kukorica 8,4q/kh burgonya 10,0q/kh 44
