Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község felszabadulás előtti története
A gazdálkodás belterjessé válásával a tehéntartás, a tejtermelés az 1930-as években fokozódott. A gazdák legényfiai, nagylányai egy kerékpárra felraktak 4—5—6 db 10—15 literes tejeskannát is, és a mátyásföldi, rákosligeti, rákoscsabai tisztviselőknek házhoz hordták a tejet. Naponta 700—800 liter tejet szállítottak el. Tagai Istvánnak helyben volt a tejfeldolgozó üzeme, és 2 tonnás teherautójával szállította a mátyásföldi saját tejboltjába és az iskolákba a tejet, tejtermékeket. A tej nagybani felvásárlási ára 21—24 fillér között mozgott literenként.108 A bejáró munkások egyre jobban érezték az 1930-as évek végén, hogy a drágaság emelkedik és a munkabérek ennek következtében csökkennek. Érezték és a röplapok szövegével együtt vallották: „Egyre kevesebb a munkás joga, kenyere, szabadsága”. Főleg az építőmunkás bejáró dolgozók voltak kapcsolatban a szakszervezettel, a szociáldemokrata párttal. 1937-től munkásgyűlésre szóló felhívásokat, röplapokat hoztak a faluba. Emiatt a csendőrség letartóztata Tóth Jánost, és a politikai rendőrség többeket nyilvántartásba vett.109 — A haladó szellemű szegényparasztok közül többen megismerkedtek a népi írók, elsősorban Veres Péter írásaival. Segítségével néhányan még a szövetkezés kísérletéig is eljutottak. Nagyban befolyásolta és a dolgok alaposabb megismerésére ösztönözte a helyben lakó földműveseket a magyarországi első bentlakásos népfőiskola megalapítása, valamint működése. Az 1939—1941-ig, évenként novembertől márciusig a Tessedik Sámuelről elnevezett evangélikus népfőiskolában az ország területéről összegyűlt 20 parasztfiatal tanult. A Budapestről Nagytarcsára kijáró tanárok a parasztifjúság iránti szeretetből, teljesen önzetlenül, ingyen végezték munkájukat.110 A 2. világháború 1944 őszén, amikor a 2. világháború szörnyűségeit községünk lakóinak közvetlenül is el kellett szenvedni, a „nyilasok nagy szájjal szónokoltak”. A megszálló német hadsereg géppuskaállásokat helyezett el a község belterületén és innen lőtte a felderítő szovjet repülőgépeket. Ennek következtében érte a falut bombatámadás. A lakosság közül hat személy meghalt. Három házat földig lerombolt a bomba, a Zrínyi és a Rákóczi utcában több ház megsérült. A számítások szerint 150 ezer pengő kár érte a házakat. A frontvonal közeledté-108 Tagai István közlése alapján, 1962. 109 Kiss Mihály közlése alapján, 1963. 110 Kovács Bálint, Magyarországi keresztyén népfőiskolák, Budapest, 1941. 51—54. o. 37
