Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Népi gyógyászat

Különböző bőrkiütéseket, visszeret és torokfájást tiszta dizsnózsírral kezelték.

*

Gyomorfájás, hasfájás esetén hasznos volt a rum és a pálinka.

*

Az emberi vizelet többféle betegség ellen használt. Kelés és visszér lemosására is szívesn használták.

*

A szemmel vert gyermeket „cisztyec” nevű mezei virág szénájában fürösztötték. A lányokat a piros virágú, a fiúkat a fehér virágú növény teájában kellett füröszteni.

A tüdőgyulladást „krizsna zelena” teával gyógyították.

Köhögés ellen felnőttekkel égetett, cukrozott rumot, vöröshagymateát és kakukkfűteát itattak.

Ha szúrt a háta valakinek, nagy mosófazékba szénát főztek teának, a meleg teába mártott ruhát borították a hátára, mellére.

A torokfájás gyógyítására szolgált a főzőkanállal való masszírozás. Petróleumba mártott lúdtollal kellett kenegetni vagy kockacukorra petróleumot cseppenteni és azt megenni.

Epegörcs ellen békarokkából készült teát kellett inni.

Hasfájásra fodormentatea ivása, fekete retek evése volt a gyógyszer.

Hasmenés ellen 3 kiskanál dióvirágteát kellett bevenni vagy fél liter borban egy darab vadgesztenyét kellett megfőzni és azt meginni.

Fogfájásra: fél deciliter pálinkát meginni, tömjént tenni a lyukba, szalicilt tenni a lyukba vagy petróleumot kellett belecseppenteni. Ha nem használt, Kistarcsán Görögné nevű parasztasszony húzta ki fogóval. A sebre pálinkát tetetett.

Sebgyógyítás: esetén kormot vakartak a kéményből, ebbe vizeletet kevertek és rákenték.

Bodzalevélteával, vagy az út szélén található fekete bogyós növény teájával mosták.

Az isaszegi erdőben található „repik” nevű növény levelét meleg vízben áztatták és ezt tették rá.

Farkasalma levelével borogatták.

„Podbel” nevű növény levelét a fehér oldalán megzsírozták és a sebre tették.

196