Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község felszabadulás előtti története

Az osztrák sereg rác csapatokat is maga mellé véve 1705-ben megrohanta és kifosztotta környékünket.32 Még súlyosabb harcok dúltak az osztrák és kuruc hadak között 1707-ben, amikor rövid időre ismét elmenekült a lakosság és üresen állt Csiktarcsa.33 Ugyanakkor nagyon sok embert pusztított el a pestis is.

1709-től kezdve elhagyott helyére visszatelepült a lakosság. A földjéhez a nyugtalan időkben is szívósan ragaszkodó magyar keserves munkával hozzáfogott az elvadult talaj megműveléséhez, felépítette fa- vagy vályogházát.

Üjjátelepítés 1711 után sem történt. 1714—-1715-ben a váci járáshoz tartozott falunk és 16 örökös jobbágycsalád, valamint 1 armális nemes család, valamint 48 bevándorolt jobbágy lett összeírva.34

1715-ben a Hont megyei Nosztra község határának megállapítása céljából határjárást végeztek. Ekkor feljegyezték, hogy a török időben még Nosztrán lakó Sipek Mátyás 50 éves, Sipeczki Jakab 4G éves és Sipeczki Péter 31 éves Tárcsára elköltözött.35 1717-ben 7 jobbágy és 4 özvegy adózott a községben.36 1720-ból 25 jobbágy nevét ismerjük:37 (8. kép) 1. Sipéky Jakab 2. Sipéky András 3. Totth Mátyás 4. Almásy Pál 5. Csikós Mátyás, 6. Pásztor György 7. Kovács István 8. Kovács András 9. Szolga György 10. Szabó Mátyás 11. Kocsis István 12. Nagy István 13. Silingh György 14. Öreg Sipéky Tamás 15. Kovács János 16. Kovács Mátyás 17. Szabó János 18. Sipéky Pál, 19. Sipéky Péter 20. Barna György 21. Páinkás János 22. Nagy János 23. Friska Pál 24. Balogh János 25. Totth Márton. Közülük 23-nak volt szántóföldje, 24-nek rétje, legelőjük elég. Ekkor a szőlőültetés még csak a kezdet kezdetén tartott.

1728-ban a csiktarcsai földesúr neve: Pruner János.38 39 1728-ban az országos összeírásban 13 örök jobbágy és 19 bevándorolt jobbágy, 3 örök zsellér és 3 bevándorolt zsellér szerepelt. Ugyanabban az évben a megyei összeírásban 31 jobbágyot és 5 zsellért mutattak ki.3í) Egy családfőre akkor 13,4 p. mérőnyi szántóföld jutott, kb. 6,7 m. hold.

32 Kosáry Domokos, Pest megye a kuruckorban, 52. o. Pest m. múltjából, Bp. 1965.

33 Uo. 57. o.

34 PmL összeírások 55. CP II. 49.

35 OL Kamarai Ltár Acta Paul fasc. 218.

36 PmL CP II. 61.

37 PmL Conscriptio 1720., 383—384. o.

38 PmL összeírások 26/b CP II. 39. a—f.

39 Petróci Sándor, Pest megye újjátelepülése 1711—1760. 135. o. 70. sorszám.

18