Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község felszabadulás előtti története

desurak ellen a szomszédos Isaszeg községben, az öregtemplom falainál gyülekezett a parasztság Dózsa György seregébe, alvezérének, Mészáros Lőrinc ceglédi plébánosnak a szavára 1514-ben.16

1526-ban a győztes török hadsereg Buda elfoglalása után a Duna— Tisza közén vonult vissza dél felé, s ekkor, a törökök elleni harcokban pusztult el a Csik család is.17 1541-től hosszú időre a törökök birtokában volt a falu. A falu népe a török hódoltság alatt egyaránt adózott a budai pasának és a magyar földesuraknak.

Az 1553. évi megyei adó jegyzékben Csiktarcsa a 19. és 10 portát tartanak nyilván.18 19 1546—1563-ig a törökök a-pesti náhiében (járásban) sorolják fel községünket.

Az 1546. és az 1562. esztendőből való török adóösszeírásból ismerjük a csiktarcsai adófizetők nevét.16 Mivel az összeíró török volt, a számára idegenül hangzó magyar neveket nem minden esetben írta le helyesen.

1546-ból a következő 31 név szerepel:

Vas Antal Alberd nős, fia Pál nőtlen, Imre nőtlen, Kis Ferenc nős, Benedek nőtlen, Gödör Gergel nős, Pá nőtlen, Becsi Éliás nős, Rágyi Márton nős, fia Gáspár nőtlen, Somogyi Anbrus nős, Benedek nőtlen, Tód János nős, Pál nőtlen, Tód Mihál nős, István nőtlen, Sandák György nős, Német László nős, Szőlős Anbrus nős, Szánki Dienös nős, Somogyi Matiás nős, László nőtlen, Bakóc Pál nős, Oláh István nős, Ostona Borbás nős, Somogyi Pál nős, Kun István nős, Madaras János nős, Ostona Zsidmon nős, Pál Antal nős, Somogyi Antal nős.

A dzsizje-adót fizetők száma 10 — mindegyiktől 50 — az 500 akcse. A jövedelem a tizedekből és az adókból a filori adón kívül 1317 akcse.

1562-ből 33 nevet sorolnak fel:

Tót János, Tisza Orbán, Somogyi Balás, fia János, Bodrogi Mihál, Német László, fia György, Csira Pál, Gyenös bíró, Daróci Ferenc, Szőlős Anbrus, fia Gergel, fia János, Kellő Alberd, Révész Pál, Hencs Alberd, Panda János, Kóta Balás, Tót Pál, fia Márton, Somogyi Ist16 Tihanyi László, Isaszeg, Pest m. Múzeumi Füzetek III. 13. o.

17 Pest megye műemlékei I. Pest m. története, Bp. 1958. 98. o.

18 Bártfai Szabó László, i. m. 392. o.

19 Dr. Káldy-Nagy Gyula, Kanuni devri Budin tahir defteri (1546—1562), Ankara 1971. 211. o.

* „Csiktarcsa falu, a nevezett (pesti náhijéhez) tartozik.” — E szavakkal vezetik be az összeírást. — A dzsizje-adót, mely mindig a török kincstárt illette, más szóval harádzs-adónak, vagy filori adónak is nevezték. Ezt az adót nem számították bele a falu jövedelmébe, amikor azt a kincstár készpénz fizetés helyett a szolgálat idejére valakinek átengedte. — A tizedek végösszege alatt mindig akcse értendő. (Akcse = török pénzegység.) Egy kile kb. 25 kg volt.

13