Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Hímzés, mintakincs

agárdihoz is hasonlóak, bár ezzel a vidékkel közvetlen érintkezés nem mutatható ki. Figyelemre méltó, hogy a közvetlen szomszéd falu, Kistarcsa női viselete szembetűnően más. Más a pillés menyecske jőkötő, amely Nagytarcsán egyáltalán nincs, de más az asszonyok konty- és kendő­­viselete is. A kistarcsaiak részére rajzolt köténymintákat az ott szo­kásos módon helyezték el a kékfestőn. Hollóné Hatos Kornélia a Pest környéki viselethez sorolja a nagy­­tarcsait. Ez az említett összehasonlításokat figyelembe véve igaz is, de a kb. 25 évvel ezelőtti nagytarcsai asszony vagy leány megjele­nése egyedi volt, és csak Nagytarcsára volt jellemző. Győrffy István17 azt írja, hogy „ . . . a nemzetiségek nyelvi külön­állóságuknál fogva tovább őrzik a magyar néphagyományt mint a magyarok, mert később éri a hatás őket, és ezt tovább meg is tart­ják. Ezért a nemzetiségek néphagyományaival vállalnunk kell a kö­zösséget. Csak azokat a néprajzi sajátosságokat tekinthetjük nemze-17 Győrffy István, A néphagyőmány és a nemzeti művelődés, Budapest. 1939. 21. Nemzetiségeink és a magyar néphagyomány 57. o. 130 67. kép

Next

/
Thumbnails
Contents