Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A viselet alkalmai
Jó szolgálatot tett ilyenkor a kötény alatt elhelyezkedő többrekeszes zseb a pénz elhelyezésére. A férfiviselet alkalmai Az 1900-as években még általánosan használt ruha volt tavasztól őszig a gatyaviselet. Vasárnap a következő módon öltözött fel a férfi: a fején pörge szélű fekete kalap, hímzett vászoning, ezen kabátyik gurci-, vagy pakfongombokkal, szélesgatya, fekete lakkos szárú csizma. Hétköznapon ugyanebben az öltözetben ment dolgozni azzal a különbséggel, hogy nem az új, hanem az elhasználtabb ruháit vette fel. A besorozott legény öltözete ugyanez volt, azzal a különbséggel, hogy a pörge kalapjára olyan hosszú nemzetiszínű pántlikát kötöttek a lányok, ha bevált a legény, hogy a szekéren ülő regruta kalapjáról a földig lelógott. Bármilyen hideg volt, március 15-én, a sorozás napján, ebben a viseletben illett megjelenni a sorozó bizottság előtt. Ősztől tavaszig fekete tükörposztóból készült zsinóros ruhában jártak. Ez alatt fehérneműként keskeny gatyát viseltek. Ez a ruhadarab rövidebb és fele olyan bőségű volt, mint a felsőruhaként használt gatya. Erre vették fel a vastagon bélelt csizmanadrágot, amelyre oldalt varrott lakkos szárú, ráncos torkú, kissé emelt sarkú csizmát húztak. Ünnepen pamutos vászonból készült hímzett inget, esküvőkor gyolcsinget viseltek. Erre vették fel a kabátyikot, amire a zsinórdíszes tükörposztó kabát került. Hideg időben e kabát fölé ugyancsak tükörposztóból készült zsinórdísz nélküli két sor gombos, prémgalléros kabát került. A prém perzsaszerű volt. Nagyon hideg időben begyűretlen tetejű kucsmával cserélték fel a kalapot. Ezt bizonyítja egy 1928—30-ból való csoportkép, amelyen nyolcán kucsmában, ketten kalapban állnak. A képen levő 8—10 éves korú fiúgyermekek öltözete hű mása a felnőtt férfiakénak. A téli hétköznapi viselet az elhasználtabb, ünnepre már nem alkalmas tükörposztó, vagy hétköznapi célra vásárolt olcsóbb, de hasonló szabású ruha volt. A lábukra a férfiak nehéz zsírosbőr csizmát húztak. Munkában általános volt a fehér hímzett ing szabását utánzó fekete llanell munkaing. Ennek elején a díszítést fekete klottrátéttel, ezen géppel futtatott tulipánnal vagy nyolc vonaldísszel helyettesítették. Munkaruhájukról összegezve elmondható, hogy alkalmazkodott a végzendő munkához. Kötényt ünnepen is, hétköznap is használtak. Az ünnepi dúsabban díszített volt a hétköznapra készítettnél. 120
