Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM bürokratikus antiszemitizmus, amely megelőlegezte a harmincas— negyvenes évek diszkriminatív törvénykezését.

15 A befolyásos apával, pártfogókkal és széleskörű egyesületi beágyazottsággal rendelkező alispán azonban elkövette azt a hibát, hogy a kormány nyilvánvaló akarata ellenére indult 1937-ben a lovasberényi képviselői mandátumért egy időközi választáson, és csúfos vereséget szenvedett. Úgy tűnt, hogy ezzel közigazgatási pályája megtörik, be is adta nyugdíjazási kérelmét. 1938 januárjában azonban Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye közgyűlése, izgalmas küzdelemben Endrét alispánná választotta, s ezen a poszton maradt 1944 tavaszáig, amikor a Sztójay-kormány belügyi államtitkára lett, és Baky Lászlóval valamint Ferenczy Lászlóval együtt a magyarországi zsidók deportálásának egyik irányítója lett.

16 Viczián István (talán a megzabolázás kudarcát magyarázva?) az eddigi szakirodalomtól bizonyos pontokon eltérő képet rajzolt Endréről: az alispánt hisztérikus, jogi dolgokban járatlan tisztviselőnek láttatta, aki azonban a hozzá hű beosztottakkal sakkban tartotta az egész vármegyét. A főispán a rendelkezésére álló eszközökkel igyekezett kordában tartani a megye turbulens második számú emberét: vizsgálatot kezdeményezett ellene pénzkezelési szabálytalanságok miatt, felfüggesztéssel fenyegette meg arra az esetre, ha nem vonja vissza a megye (és különösképpen Békásmegyer) zsidóságát diszkrimináló zsírrendeletét,

17 újbóli megjelenést engedélyezett és szubvenciót adatott az alispán által betiltott Pestszentlőrinci Újságnak,

18 és a belügyminisztérium illetékes szerveinél igyekezett eláztatni Endrét. Mint az emlékiratból is látható: kevés sikerrel. Az új főispán a kormányzat akaratának hűséges tolmácsolója volt minden másban is, egyre inkább hivatalnok mint a vármegye képviselője a belügyminisztérium előtt. Szemmel tartotta a nemzetiségi mozgalmakat — elsősorban a Volksbundot

19 —, az ellenzéki pártmozgolódásokat, a nyilasokat,

20 az Im15 Endre pályájáról a legteljesebb összefoglaló VÁGI Zoltán: Endre László. Fajvédelem és bürokratikus antiszemitizmus a közigazgatási gyakorlatban, 1919—1944 = Tanulmányok a holokausztról, IL, szerk. Randolph L. Braham, Balassi, Budapest, 2002, 81—153. 16 Az alispáni választásról végletesen elfogult, de olvasmányos beszámoló HOVHANNESIAN Eghia: Az 1938. évi alispánválasztás = Pest-Pilis-Solt Kisfan vármegye és Kecskemét törvényhatósági jogú város adattára, szerk. Csatár István — Hovhannesian Eghia — Oláh György, Budapest, 1938, 112-116. 17 Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban PML), IV 401. Főispáni bizalmas iratok, 76. doboz, 104/1942. Viczián István levele Endre Lászlónak, Budapest, 1942. augusztus 11. 18 Uo. 77. doboz, 1/1943. Viczián István levele Keresztes-Fischer Ferencnek, Budapest, 1943. január 11. 19 Uo. 79. doboz, 30/1944, 77. doboz, 28/1943, főszolgabírói jelentések a Volksbund működéséről. 20 Uo. 79. doboz, 25/1944, 76. doboz, 174/1942., 77. doboz, 10/1943, főszolgabírói jelentések a nyilasmozgalom terjedéséről. 80. doboz, 93/1944, Viczián István a kereskedelmi miniszterhez, Budapest, 1944. március 2. Miközben véleményezi a Baross Szövetség új tisztikarát, a nyilas330