Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM tünk a főkanálisra, valamint a Kapitányeret levezető, most készülő, új kanálisunkra is. Június 26-án. A harctéri helyzet súlyosbodik. Az orosz kommunisták megkezdték már várt, nagy offenzívájukat. Eddig csak helyi sikereket értek el, mert a németek is erősen állják a harcot. A magyar arcvonalon, a Kárpátok galíciai lejtőjén még viszonylagos nyugalom van. Azonban az angolszász invázió tért nyer. Cherbourg városát és erődjét már bevették. Repülők Budapestet is ismét bombázták. Június 27-én már reggel riadó volt az egész országban, Pesten és Szelén is. Tíz óra tájban rengeteg amerikai repülőgép vonult át Szele fölött. Szelei házunk ablakaiból, illetve verandájáról néztük a szörnyű fölvonulást. Dél felől északi irányban haladtak. Hosszú füstvonal jelezte útjuk irányát. Némelyek sok száz bombázó és vadászrepülőgépet olvastak meg. Fejünk fölött fejlődtek föl és csatarendben nyugatra, Pest felé kanyarodtak. Éktelen zakatolásuk elhangzása után a kapuhoz siettünk. Ekkor már Budapestről hallatszott a légi csatazaj. Fél tizenkettőkor fújták le a riadót Pesten és Szelén is. E rémes látvány után a külső tanyára kocsiztam. Ott a Kapitányér levezető csatornája már elkészült és a két híd is. A víz szépen folyik le a Kapitányérből. Régi, nagy problémát oldottunk meg ezzel. De vajon ki veszi hasznát? Mennyi örömünk volna a mi szép gazdaságunkban, ha nem fenyegetne a tatár pusztítás réme. Délutáni telefonértesülésünk szerint a délelőtti légitámadás Budapesten igen nagy károkat okozott. Főleg a Keleti pályaudvart, a Ganz-gyárat s az ezektől kifelé eső és köztük levő területeket bombázták. A Fiumei út és Köztemető vidékét is. A Kossuth-mauzóleum is megsérült. Budapesten az ivóvíz-szolgáltatás megakadt. A villamos közúti forgalom estig szünetelt, s addig a vonatok is a Keleti pályaudvar helyett Kőbányáról indultak. Június 30-án óriási nagy eső esett. A nagy vihar villanyvezetékeinket is megrongálta. De a nagyobb baj a külső tanyán volt, ahol borzalmas nagy jégeső pusztított. Rendkívül nagy kárt tett gabonában csakúgy, mint a kapásokban. Dinnye-, uborka- stb. ültetvényeinket teljesen elverte. Biztosítva csak a dohány volt, mert nálunk olyan ritkán van jég, hogy a biztosítás nem fizeti ki magát, de a dohánybiztosítás kötelező. Húsz év alatt ez volt a második jégverésünk. Július 2-án a múltkori rémes látvány megismétlődött. Délelőtt 10 óra tájban tömegesen vonultak fejünk felett az amerikai repülőgépek. Óriási magasságban dél felől jöttek. Mint fénylő sirályok hasították a levegőt. Fejünk felett kanyarodtak nyugatra Budapest felé. Déltájban fújták le a riadót a budapesti és a szolnoki körzetben. Csatazajt csupán Szolnok felől hallottunk. A rádió később közölte, hogy 500-nál több ellenséges repülőgép vonult Budapest és egyes vidéki városok ellen. Nagykátán is estek bombák, amelyek hat embert megöltek és néhány parasztházat romba döntöttek. Vajon 258