Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

V. KORMÁNYZATI RENDSZEREM A VÁRMEGYE ÉLÉN re László az alispán, aki mellett egy tisztviselőklikk stréberkedik és fegyel­mezetlenkedik. Nekem ugyan ezt a beteg állapotot sikerült egyelőre megfé­keznem, de mihelyt a németek bejöttek (március 19.), az őrület fokozott mértékben tört ki. Mikor pedig Endrét a belügyminisztériumba államtitkár­ként bevitték, б ott is fölfordította a normális helyzetet. Az ország legsúlyo­sabb helyzetében a belügyminisztériumban heteken át egyebet sem tettek csupán Pestmegye tisztségviselőinek ügyeit intézték. A jó tisztviselőkön ir­galmatlan bosszút álltak, mert nem voltak hajlandók szervilisekké lenni és a törvényt fölrúgni, a strébereknek pedig buzgón sütögették pecsenyéit. A legújabb nagy fölforgatás igen nehéz helyzetet jelent az új főispánra néz­ve is, mert jól begyakorolt közellátási előadóját is bosszúból más megyébe he­lyezték át, és azt akarják, hogy az alispáni közellátási előadó intézze a főispá­ni közellátási ügyeket is. Ebbe azonban a főispán nem egyezhet bele, mert ne­ki ellenőriznie kell az alispáni ügyvitelt, ami közös referens mellett lehetetlen. A közellátási referens áthelyezése annál inkább súlyosbítja az új főispán helyzetét, mert az egyszersmind a Vármegyei Közjóléti Szövetkezetnek is ügyvezető alelnöke volt, és nemrégen éppen azért került erre a helyre, hogy a szövetkezetnél megállapított nagy rendetlenséget, talán visszaéléseket is, szanálja. Ennek rendbe hozatala a főispánra nézve is annál fontosabb, mert a szövetkezetnek a főispán hivatalból felügyelőbizottsági elnöke, és mint ilyen a kellő ellenőrzésért a törvényszéknek is felelős. Hivatali utódom borzadozva hallgatta az említett és egyéb hasonló ada­tokkal vázolt helyzetképet. Végül is megállapodtunk, hogy másnap délben találkozunk Pesten a főispáni hivatalban. Május 1-én gépkocsin utaztam föl Pestre, s a főispáni hivatalt átadtam Méreynek. Mérey, úgy látszik, megszívlelte a tegnap tőlem hallottakat, mert ma jelenlétemben telefonon tiltakozott, Баку belügyi államtitkárnál, hogy az ő háta mögött helyezte át nélkülözhetetlen tisztviselőjét. Баку azzal mentegette magát, hogy a szóban levő rendelkezést Endre László tette meg, о (Баку) látatlanban írta alá a tisztázatot. íme egy államtitkár, aki nem tud­ja, mit ír alá. Aztán fölkerestem Lukács Bélát, а МЕР országos elnökét, aki ezúttal is kért, hogy a vármegyei pártelnöki tisztet továbbra is viseljem. Május 10-én ismét egész nap légózott a rádió, de bombázás csak késő es­te volt Budapesten. Mi Szeléről figyeltük. A pesti riadó hírére az ágyból kel­tem föl és siettem kertünk kapujához. Egyes bombalecsapódások még sze­lei házunk ablakait is megrezegtették, minek hallatára feleségem is fölkelt s ő is kijött az utcára. Közben Szelén is megszólalt a riadót jelző sziréna. A harangokat félre­verték jeléül annak, hogy a mi szolnoki körzetünkben is beállt a légi veszély. Éjféltájban elcsendesedett minden. 255

Next

/
Thumbnails
Contents