Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

V. KORMÁNYZATI RENDSZEREM A VÁRMEGYE ÉLÉN a kormány lemondásáról sem adtak ki kommünikét, pedig a miniszterek túlnyomó része már állását is otthagyta. A helyzet az akkori látszat szerint az volt, hogy a németek nem bíztak a Kállay-kormányban, a kormányzót Hitlerhez idézték, ott közölték vele, hogy Magyarországot megszállják, és mire a kormányzó hazaért, a megszállás már meg is történt. A részletek csak később tudódtak ki. A kormányzónál folytak a tárgyalások az új kormány alakításáról, amely már német befolyásra alakult. Részemről már akkor tisztában voltam vele, hogy ilyen helyzetben és idegen befolyás alatt álló kormánytól bizalmi állást nem vállalhatok, és mihelyt március 22-én este a rádióból értesültem, hogy Sztójay Döme berlini követünk elnökségével az új kormány megalakult, azonnal megírtam lemondásomat főispáni állásomról és mindjárt be is adtam. Hivatalomat fölmentésemig el nem hagyhattam, de hivatalos működésemet ettől kezdve a minimumra csökkentettem. Lemondásommal illetve a német megszállás megtörténtével a köztem és Endre László alispán közötti hivatalos viszony is elérkezett utolsó stádiumához. Endre László zabolátlansága, mikor tizenegy német hadosztályt érzett saját háta mögött, pillanat alatt kiújult s az esztelen őrültségig fokozódott. A német megszállást követő napon (1944. március 20-án) a vármegyei főlevéltárnok

343 jelentkezett nálam és közölte, hogy a tőlem korábban kapott hivatalos megbízásnak nem tehet eleget, mert az alispán elküldte őt bizonytalan időre szabadságra. Figyelmeztettem, hogy az alispánnak erre nincsen joga, tehát ez az alispáni ukáz érvénytelen s annak nem köteles engedelmeskedni. Később, mikor a belügyminisztériumból visszatértem a megyeházára, hívattam az alispánt. Az alispán azzal a szóbeli jelentésével lépett be hozzám, hogy Gyenes budakörnyéki és Hazay kalocsai főszolgabírókat fölfüggesztette állásuktól. — Vajon miért? — kérdeztem tőle. — Súlyos szabálytalanságok miatt, felelte ő. Tisztában voltam vele, hogy az alispánt merő önkény és bosszúszomj vezette, de forma szerint saját hatáskörében cselekedett, amin csak jogorvoslati úton lehetett változtatni. Tehát nem szólhattam ellene. — De mi címen küldted akarata ellenére szabadságra a főlevéltárnokot? — vontam kérdőre az alispánt. — Nagy okom volt rá, felelte ő. — De jogod nem volt - szóltam én. - A Vármegyei Ügyviteli Szabályzat értelmében te legfeljebb 8 napi szabadságot adhatsz a tisztviselőnek, ha az 343 Fára József (1884-1958) tanár, történész, levéltáros, 1938 után Pest megye főlevéltárosa 245