Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)
VICZIAN ISTVÁN: ELETEM ÉS KOROM előzte meg. Ezen az értekezleten is rendes szokásom szerint beszámoltam az aktuális eseményekről. A tagokat összetartásra buzdítottam, hogy elejét vegyük minden destrukciónak, és kértem a tagok bizalmát hazafias, nehéz munkámhoz. Máthé Tóth (Kalocsáról) 283 és Almásy Sándor 284 megyebizottsági tagok biztosítottak mindnyájuk megértéséről és teljes bizalmáról. A Megyebizottsági Tagcsoport ugyanekkor határozott, hogy a december 11-én tartandó vármegyei rendkívüli közgyűlésen kiket kíván megválasztani felsőházi rendes és póttagokká. E jelölés idejére az elnöki széket átadtam Beretvás János felsőházi tagnak. Ezt óvatosságból tettem, mert az ellenzék már a májusi főbíróválasztást is megpetícionálta azon a címen, hogy a főispán részt vett a jelölésben és a választáson is elnökölt. Ezúttal óvatosabb voltam, és már pár nappal előbb a kérdést megvitattam Keresztes-Fischer belügyminiszterrel, Radocsay igazságügy-miniszterrel és Lukács Béla tárcanélküli miniszter-pártelnökkel. A minisztereket nagyon meglepte a tőlem fölvetett kérdés. Úgy látszik, még ők sem gondolkoztak ezen. A belügyminiszter kizártnak mondta, hogy ez összeférhetetlen lenne a főispánra nézve. Az igazságügy-miniszter azonban, bár főispán korában neki eszébe sem jutott, hogy ez összeférhetetlenséget jelenthetne, mégis osztozott aggályomban, és ő is azt mondta, hogy jobb óvatosnak lenni. A felsőházi tagválasztásnál nekem nem voltak favoritjaim. Csupán arra törekedtem, hogy minél kevesebb embert sértsek meg a választással és minél kevesebb irigységet támasszak. Ezt pedig leginkább azzal véltem elérhetőnek, ha újból a négy kilépő tagot, az ötödik helyre pedig a régi első helyi póttagot jelöljük. Ezt a gondolatomat előre közöltem az alispánnal, aki kijelentette, hogy nincs ellene semmi észrevétele. Neki nincsenek jelöltjei és teljesen semleges magatartást fog követni a felsőházi tagválasztásnál. Az alispán azonban ezúttal sem volt őszinte, és csakhamar külön jelölőlistát készített, amin első helyen Darányi Gyula orvosprofesszort jelölték, de legfontosabb volt nekik az alispán saját apjának a beválasztása. Részemről ezt a választást nem tekintettem erőpróbának, mert hiszen minden egyes jelöltnek megvolt a maga külön pártja, és így а МЕР és az alispán csoportja keveredtek egymással. Csupán tiszta választást akartam. А МЕР Megyebizottsági Tagcsoportja mindenekelőtt jelölő albizottságot küldött ki, amely albizottság az én elgondolásomat tette magáévá. A tárgya283 Minden valószínűség szerint Máté-Tóth Jenő (szül.: 1887) ügyvéd, káptalani jegyző, egyúttal az érseki levéltár levéltárosa. 284 Almásy Sándor (1874-1958) korábban szolga-, majd főszolgabíró, nyugat-magyarországi kormánybiztos (1921), Szolnok, majd Bihar vármegye főispánja 212