Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

V FEJEZET Kormányzati rendszerem a vármegye élén Miként már említettem, a székesfőváros közéletében törekvésem volt oda hatni, hogy a főváros urai és közönsége fölismerjék a főváros és a vidék érdekeinek azonosságát, főleg gazdasági (piaci stb.) kérdésekben. Ugyanezt az akciót folytattam Pestmegyében is, ahol sok tekintetben félreértették a főváros törekvéseit és a vármegye köz- és kisgyűlésein gyakran hangzottak el a fővárost, és annak reprezentánsait alaptalanul és durván sértő kijelentések. E tekintetben maga Endre alispán

254 járt elöl rossz példával. De a vármegye köz- és kisgyűlésein és egyéb bizottságaiban jogvitás kérdésekben is gyakran fölszólaltam. Sokszor volt erre szükség, mert vármegyénk Agorasztó Tivadar

255 alispán távozása után rosszul állt jog- és törvénytudás dolgában, Erdélyi Loránd

256 alispánsága idején éppúgy, mint Endre László korában. Erdélyi még kellő fölvilágosítás után is nehezen volt kapacitálható. Endre László ellenben ha megtudta, hogy a törvény mást rendel jogvitás kérdésekben, könnyen és sietve déferait. De ő viszont makacsul agresszív volt politikai vonatkozású kérdésekben. Olyankor izgalmak keltéséből sem riadt vissza, amit azonban rendszerint a háttérből irányított. A legtöbb izgalmat keltett ilyen ügy, mi a kormány figyelmét is igen magára vonta, 1941 tavaszán merült föl. M. M. országgyűlési képviselő

257 és megyebizottsági tag hatvan megyebizottsági tag (túlnyomó nagy részben parasztgazdák) aláírásával meglehetős goromba hangú bizalmatlansági indítvány adott be a vármegyéhez Barcsay Ákos főispán

258 ellen és kérte annak rendkívüli közgyűlésen való tárgyalását. A nyilas mozgalom pár évvel azelőtt aggasztó mérvet öltött. Az ország fokozatos területi reintegrálódásával azonban a nyilas nyugtalanságot kiváltó okok jelentékenyen csökkentek s így e veszedelem megújulásától 1941ben nem kellett már tartani, a kormány mégis ettől félt és Lukács Béla tárcanélküli minisztert,

259 а МЕР országos elnökét küldte le a helyzet tanulmányozására. Barcsay főispán ebből az alkalomból negyvennél több megye254 Endre László (1895-1946) szélsőjobboldali politikus, közigazgatási szakember, 1924-től a gödöllői járás főszolgabírája, 1938-tól Pest vármegye alispánja, a német megszállás után belügyi államtitkár, a deportálások egyik szervezője; háborús bűnösként kivégezték 255 Agorasztó Tivadar (1870-1945) jogász, 1918 és 1929 között Pestvármegye alispánja, felsőházi tag 256 Erdélyi Loránd (1880-1941) Pestvármegye alispánja 1929 és 1937 között 25

' Alighanem Matolcsy Mátyásról van szó. 258 Barcsay Ákos (szül. 1883) 1938-39-ben Somogy, majd Pestvármegye főispánja 259 Lukács Béla (1892-1958) katonatiszt, főispán, 1942 és 1944 között a hadigondozásért felelős tárca nélküli miniszter 184