Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

IV. AZ ÉN POLITIKÁM párt központjában a kormány a párttitkárok útján gyakorolt ellenőrzést a népképviselők fölött, a párt vidéki szervezetei valósággal terrorizálták az embereket, s a pártszervezet működésével kapcsolatban Serédi

240 hercegprímás nyilvánosan tiltakozott a szervilizmus terjesztése ellen. Részemről Pestmegye kisgyűlésén hosszan megindokolt beszédben tiltakoztam az ilyen veszedelmes pártpropaganda ellen, ami merényletszámba megy a magyar alkotmány ellen. Rámutattam a történelmi magyar alkotmány nemzetfenntartó jelentőségére, amihez fogható csak Angliában van. És fölvetettem a kérdést, vajon mi sors várhatna arra a vakmerő angolra, aki javasolni merné az angol alkotmánynak és a nagyszerű angol önkormányzatnak egy tollvonással való eltörlését. A NEP politikája, illetve módszere elleni fölszólalásom nagy visszhangot keltett a sajtóban. A lapok élénken foglalkoztak vele. Némelyek ebben nagyobb akció megindulását vélték látni. „Az Est" különtudósítóját küldte hozzám Szelére, hogy ott érdeklődjék további szándékaim felől. Ráday Gedeon gróf is szintén kifejezetten ebből az alkalomból, a kérdés megbeszélése végett, vacsorára hívott meg magához Budapestre. Szeléről utaztam föl evégből a fővárosba. Rádayék vacsoráján Rádayn és feleségén s rajtam kívül még Prónay György

241 báró volt jelen. Úgy gondoltam, hogy Bethlen Istvánék politikai csoportjának lehetett valami szándéka velem, mert Prónay mindig annak a csoportnak a fő szószólója és Ráday is közel állott ahhoz a csoporthoz. Vacsora után hármasban megbeszéltük a pestmegyei kisgyűlésén tőlem előadottakat. Bethlenek akkor már lényegesen eltértek a keresztény-nemzeti gondolattól. Ezért közbevetőleg jeleztem azt, hogy én továbbra is ezen az alapon állok. Ily módon nem is tudtam meg, hogy voltaképpen mi szándékuk volt velem. Gömbös politikájával kapcsolatban befejezésül meg kell állapítanunk, hogy Gömbös miniszterelnökben nem lehetett fölismerni a régi Gömböst. Viszont az is tény, hogy inkább csak szavakban kacérkodott a diktatúrával, de tényleg soha nem nyúlt az alkotmányhoz. De ezután már nem is sokáig élt. Hirtelen keletkezett súlyos vesebaja 1936 őszén megölte őt. Német földön halt meg és Münchenben, Hitler jelenlétében, a német állam költségén, nagy gyászpompával indították hamvait haza, Magyarország felé. Alig egy-két hónappal Gömbös halála előtt, szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt Wolff Károly is (1936. július 26-án),

242 ami nagyon súlyos 240 Serédi Jusztinián (1884-1945) egyházjogász, bencés szerzetes, 1927-től esztergomi érsek 241 Prónay György (1887-1968) jogász, képviselő, miniszterelnökségi államtitkár, felsőházi tag 242 A lexikonok július 23-ról tudnak. 177