Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)
A 4-essz. főút Abonytelkerülő nyomvonalának feltárása 81 A 4-es sz. főút Abonyt elkerülő (76,8 - 93,5 km) nyomvonalának megelőző feltárása Koordinátor: Dinnyés István 2003-2004-ben végeztük el a fent megjelölt elkerülő út nyomvonalába eső lelőhelyek feltárását. A 2003. évi kampányban 14 lelőhelyen összesen 97.270 m 2 területet tártunk fel. A 2004. március 22. - augusztus 17. közötti feltárási időszakban 9 lelőhelyen 60.318 m 2 területet tártunk fel. Július közepétől 6-7 régész-technikus munkacsoport dolgozott Dinnyés István, Gulyás Gyöngyi, Kalacska Róbert, Kocztur Éva, Kovács Ágnes, Madaras László és Polgár Zoltán (Damjanich J. Múzeum), Pető Mária, Rajna András vezetésével, az ásatási munkákba bekapcsolódtak Csányi Marietta, Tárnoki Judit (Damjanich J. Múzeum) és Zimborán Gábor régész kollegák. A 2004. évi feltárási kampány ásatásvezetői Dinnyés István, Gulyás Gyöngyi, A 2003/2004. évi ásatási szezonban több korszakhoz tartozó településnyomot, összesen 778 objektumot tártunk fel 34.722 m 2-es területen. Közöttük 242 neolit (AVK-Szakálhát), 115 szarmata, 306 Árpád-kori, 3 modern kori és 112 lelet nélküli objektumot bontottunk ki. A terület Ny-i szélét az egykori Kalacska Róbert, Kovács Ágnes, Rajna András, az Abony 49. lelőhely jelentős részének feltárását Madaras László és Polgár Zoltán (Damjanich J. Múzeum) vezették, a Cegléd 4/3. Ih. és az Abony 60. lelőhely feltárási munkáiban Ecsedy István és Zimborán Gábor vett részt. A fém-, üveg-, csonttárgyak restaurálását a Kossuth Múzeum műhelyében végeztük, a kerámiarestaurálás, a dokumentációs munkák és a leletanyag nyilvántartásba vételének színtere az abonyi bázis volt. A leletanyag nyilvántartásba vétele a Kossuth Múzeum (Cegléd) régészeti gyűjteményébe megtörtént, kb. 75 %-ban szakleltárba, kb. 25 %-ban gyarapodási naplóba. Cegléd 4/1. lelőhely (Váróczi-, Hodula-dűlő) (Váróczi-, Hodula-dűlő) patakmeder jelzi, melynek partján már az újkőkori lakók egy kettős árokrendszert építettek ki. A medertől É-ra eső dombháton (Kőhalom) egykor Árpád-kori templom állt (környékén Tari Edit végzett feltárást 1990-ben).
