Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)
36 Az MO-s autópálya DK-i szakasza és a Vecsést és Üllőt elkerülő új 4-es sz. főút feltárása Gyá/24. lelőhely 2003. július 9. - szeptember 19. között végeztünk kutatást a nyárfával, akáccal borított lelőhelyen. A lelőhely déli felében (nyárfás) 5 kutatóárkot (átlagosan kb. 120 m hosszúakat) nyitottunk. Itt 8 árkot, 1 gödröt és egy tüzelőgödröt tártunk fel. Egy árok és a gödör a szarmata korba tartoznak, a többi objektum kora bizonytalan. A lelőhely északi felében (akácos), 7 kutatóárkot tudtunk nyitni. Itt csupán recens objektumokat és bombatölcséreket találtunk, melyeket nem bontottunk ki. A terepbejáráskor talált őskori teleprészletnek a fák miatt nem akadtunk nyomára. A lelőhelyen további régészeti kutatásokra a nyomvonalba eső erdőrész teljes kiirtása után nyílt lehetőség, 2004. október 19. - november 11. között. Ekkor összesen 46 objektumot tártunk fel: 27 gödröt, 15 árkot, 4 házat. Az objektumok meglehetősen elszórtan helyezkedtek el a felületen. 8 gödör, valamint egy árok, késő bronzkori, az urnamezős kultúrába tartozó leletanyagot találtunk: kerámiatöredékeket, orsógombot, szövőszéknehezéket, illetve állatcsontokat. A földbe mélyített, oszlopszerkezetes házak közül három Árpád-korinak bizonyult, a negyedik házban csak állatcsontok voltak, így kora kérdéses. Egy gödör szintén az Árpád-korra datálható, azonban 13 gödör korhatározása leletanyag hiányában kérdéses. Az árkok többségében igen kevés leletanyagot találtunk: néhány jellegtelen kerámiatöredéket és állatcsontokat, 10 árok kora szintén bizonytalan. Feltárt terület: 9.910 m 2 . Ásatásvezető: Péterváry Tamás, Patay Róbert, régész munkatárs: Szanyi Brigitta, Voicsek Vanda /b» Maglód 1. lelőhely A Maglód 1. lelőhely egy domboldalon található, nyugatról Ecser, keletről Maglód, északon a két települést összekötő műút, délen a vasút határolja. A kisajátított terület viszonylag nagy kiterjedésű, ugyanis az autópálya és a két település közt zajtompító erdősáv telepítésére is sor kerül majd. A lelőhelyet két szakaszban tártuk fel: 2005-ben elkészült a teljes autópálya-nyomvonal, illetve attól keletre a zajtompító felület északi fele. Ekkor összesen 961 objektumot tártunk fel. 2006 tavaszán Maglód 1. lelőhely középső, déli és keleti részén 862 újabb objektum került elő, mindösszesen így 1823 az objektumok száma. A nagy, egybefüggő felületen több korszak emlékanyaga különíthető el. A Baden kultúra időszakából nagyszámú gödröt (90) tártunk fel. Öt gödörben feküdt zsugorított csontváz, ezeknek néhány kerámiatöredék és obszidián penge volt a melléklete. A korszak jellegzetessége a gödrökbe dobált kutya-, kiskérődző és szarvasmarhavázak vagy -vázrészek. A legtöbb szarvasmarha feje a hátára visszahajlított helyzetben volt. A késő bronzkori temető 47 sírja az Urnamezős kultúra Vali csoportjához sorolható. A sírokon kívül ebből a korszakból származik egy árok és több gödör is. A temetkezések egyharmada urnasír. Általában tisztán megfigyelhetőek voltak az urnába helyezett emberi csontmaradványok. Az urna magányos eltemetésénél gyakoribb a szórthamvas temetkezési rítus, melynek során a sírgödörbe több, különféle típusú edényt, esetenként urnát helyeztek. A hamvakat vagy az urnába, vagy egy nagyobb tálba, vagy a sírgödör aljára szórták. Az urnát általában tálkával fedték le. A hamvasztásra utaló koromfoltok és emberi csonttörmelékek egy vagy több kisebb kupacban, de többször a teljes sírgödörben szétszórva jelentek meg.
