Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)
22 Az MO-s autópálya DK-i szakasza és a Vecsést és Üllőt elkerülő új 4-es sz. főút feltárása A késő szarmata telep D-i, dombtetőn elhelyezkedő része bizonyult a legsűrűbbnek. Mivel stratégiailag ez volt a legkedvezőbb pont, ahonnan be lehetett látni a környéket, és a víz is a közelben folyt, több periódusban is újra és újra megtelepültek itt. Ezen a területen találtuk a legtöbb késő szarmata földbe mélyített házat (volt, ahol kettő, egy esetben pedig négy házat emeltek egymás után ugyanarra a helyre), és ebben a körzetben került elő a lelőhely két késő szarmata edényégető kemencéje. A késői(?) telep jellemző objektumtípusa a gödörbokor/anyagnyerőhely. Ezek a szabálytalanul egymásba ásott gödrök igen nagy felületűek, és helyenként több méter mélyek. Az egyik, kiemelkedően nagy (1276 m 2 ) anyagnyerőhely összesen 193 (!) kisebb-nagyobb gödörből állt. Az egyik gödörbokorban vasmegmunkálásra utaló nyomok kerültek elő (ércpörkölők?, vassalak-darabok). Ugyanitt 3 vasbaltából álló szerszámkészletet találtunk. Több telepobjektumban (főként gödörben) tártunk fel bedobott emberi vázakat, néhány esetben viseletben, melléklettel eltemetve. Néhány, szintén a népvándorlás korba sorolható gödör ezeknél is későbbinek tűnik. Nem világos, hogy az V. századra vagy annál is későbbre, esetleg a VI. századra keltezhetők. Ezek egyikében három vassarló feküdt. Egy kora népvándorlás kori (?) edényégető kemence munkagödrébe ásták bele annak a gazdag kora avar kori asszonynak a magányos sírját, amely Kőpakolásos szarmata sír Római veret egy szarmata férfi kardtokjáról aranyozott ezüst ruhadíszeivel, ametisztcsüngős aranyfülbevaló-párjával, ezüst nagyszíjvégével emelkedik ki. A Ny-K-i tájolású sír alján halotti ágyra utaló cölöplyukakat figyeltünk meg. A késő avar korból több ház és gödör, valamint egy sütőkemence került elő. Az avar házak jellemzően téglalap alakúak, földbemélyítettek, padlójuk tapasztott, némelyiket többször megújították. ÉK-i sarkukban általában kőből épített kemence omladéka került elő. Az egyik gödörben egy ép, agancsból készített, vésett növényi mintákkal díszített sótartót találtunk. Egy tűzhely feltételesen a VIII-IX. századra keltezhető, és több más objektum esetében is felmerült a hasonló datálás lehetősége. A feltárt területen szórványosan találtunk Árpád-kori gödröket, amelyeket befésült vonalköteggel és hullámvonallal díszített fazéktöredékek, valamint bográcsoldalak kelteznek. Elszórtan néhány Árpád-kori ház is előkerült, ezekhez kővel kirakott kemence tartozott. Feltételezhetően kisebb, tanyaszerű településiekből van szó. Ásatásvezető: Kővári Klára, Kulcsár Valéria, Mérai Dóra, Nagy Andrea, Pesty Kriszta, Voicsek Vanda, régész munkatárs: Kis Attila, Rosta Szabolcs Szarmata nő gyöngyökkel hímzett ruhaaljának maradványa és a temetkezéskor mellé helyezett edény
