Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)

A 4-es főút szélesítésének feltárása (69,6-76,8 km közt) 109 A teleprészlet házai általában 250x250 cm kiterjedésű, kemencés gödörházak, melyek hossztengelyében 2-3 cölöp tartotta a tetőzetet. A próbafeltárásra 2005 áprilisában, a megelőző feltárásra és a lelőhely keleti részének szondázására 2005. július 18. - szeptember 27. között került sor. A lelőhely átkutatott részén - 297 m

2 próba- és 5919 m

2 megelőző feltárás - összesen 95 objektum illetve objektumrészlet került elő. A szórványos őskori gödrök közül a középső és késő rézkor átmeneti időszakát képviseli a 78. szabálytalan alakú gödör, melyen Árpád-kori árkok (52., 79.) haladnak át, a 4. kerek gödör késő bronzkori. Néhány újkori beásástól eltekintve a többi telepobjektum kevéssé intenzív Árpád-kori településrészlethez tartozik. A telepobjektumok többsége különböző méretű és irányú árok, árokrészlet, 24 gödör, 1 kút, 4 szabadtéri kemence, 2 ház. Az egyik ház 3 x 2,8 m-es, közel Ny-K tengelyű, ÉK-i sarkában kis méretű, vájt kemencével, hossztengelyénél két cölöplyukkal. Bejáratuk a kemencével szemben kapott helyet. A kemencék fenéktapasztása többnyire egyrétegű, de két, néhány esetben pedig három réteg is előfordult. A sütőfelület alá főleg vassalakot, állatcsontot, kisebb mennyiségben pedig kerámiát tapasztottak. A főúttól D-re eső területen intenzíven kerültek elő a belső gödrökkel is ellátott műhely-objektumok, egymás mellett két csoportban. 8 műhelyobjektum esetében figyeltünk meg kisméretű, kb. 50 cm szélességű kerek vagy szögletes, a műhely oldalába vájt, kissé lejtős kemencéket (esetleg pörkölőket, vagy olvasztókat). A helyben történt vasmegmunkálást tovább erősíti a leletanyag között nagy számban előfordult vassalak és vasbuca. Érdekes azonban, hogy a lelőhelyen előkerült vastárgyak száma kevés. A gyepvasérc helyben történt megmunkálása a környező lelőhelyeken (4/19., 4/14. lelőhely) is megfigyelhető volt. A lelőhelyrészlet legértékesebb lelete egy 6,5 cm széles bronzkereszt, melynek az egyik szára hiányzik. Ásatásvezető: Kalácska Róbert Ásatásvezető: Ecsedy István Cegléd 4/18. lelőhely (Fertály-földek) iely (Fertály-földek) A lelőhely K-i részén levő 3 kutatóárokban 8 árok- és 1 gödörrészietet tártunk fel. Az Árpád-kori objektumok igen szerény leletanyagában fazéktöredékek, néhány cserépbogrács töredék, vasolvasztásból származó salakok mellett csontkorcsolya és egy játékkockává csiszolt juh asztragallosz érdemel említést. Valószínűnek látszik, hogy a feltárt leletek időszakosan, főként pásztorkodási tevékenység során lakott terület emlékei. Erre utal a feltárt objektumok jellege, valamint az a tény, hogy az árkok és a kunyhószerű házak időbeli eltérésére stratigráfiai adatok is vannak. Mindazonáltal valószínű, hogy az Árpád-kori települési objektumok mindegyike a tatárjárás előtti időszak emléke, az ujratelepüles után ez az alacsony térszínű rész mindvégig mezőgazdasági használatban volt.