Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)

A 4-es főút szélesítésének feltárása (69,6-76,8 km közt) Cegléd 4/14. lelőhely (Bürgeházi-dűlő) A feltárás 2005. április 4. - november 10. és 2006. március 29. május 15. között folyt. Összesen 44.672 m

2-en végeztünk megelőző és 1411 m

2-en próbafeltárást. A több mint 1 km hosszú lelőhely nagy része több ÉNyDK-i magaslaton terül el, melynek DNy-i szélét érmeder és egy magasabban fekvő nádas, K-i és É-i szélét pedig egy mélyebben fekvő, egykori patakmeder határolja. Egy mára már elhordott homokdomb É-i részének maradványát is megtaláltuk, melynek a tetején állhatott a kőalapozású Árpád-kori templom és az azt körülvevő temető, melyet 1968-69-ben részben feltártak. A bronzkori (Makó, Vatya kultúra) objektumok a lelőhely középső és a K-i részén, a szarmata telep a DNy-i és a középső részen, az avar település a legdélebbi részen a nagy kiterjedésű Árpád-kori falu pedig a középső és a K-i részen helyezkedett el. Összesen 1644 objektumot tártunk fel, melyek közül 40 őskori (bronzkori?), 54 bronzkori, 776 szarmata, 36 avar, 211 Árpád-kori, 6 középkori, 14 újkori és 508 olyan gödör vagy árok, melyből korhatározó leletanyag nem került elő. Az objektumok típusát tekintve 878 gödör, 552 árok, 104 ház, 71 szabadtéri kemence, 12 kút, 7 cölöplyuk, 7 műhely, 5 füstölő, 2 felszín feletti építmény, egy tűzhely és egy kemenceomladék, 1 tűzrakóhely. Az ős-, és ezen belül a bronzkori objektumok a homokosabb területen, kisebb csoportokban, egymástól 20-60 m-re helyezkedtek el a főút mindkét oldalán. A főként kerek alakú, meredek falú gödrökből gazdag leletanyag került felszínre, a lekerekített sarkú téglalap alakú, sekélyebb objektumokban és a keskeny árkokban alig volt lelet. A korai bronzkori (Makó kultúra) gödrökből belső díszes, gömbszelet alakú tálak, gömbszelet alakú edények csonka gúla formájú üreges talprészeinek töredékei és egyfülű bögretöredékek kerültek elő. Egy 1 m átmérőjű gödörben egy szarvasmarha ép csontvázát bontottuk ki. A középső bronzkor végi (késő Vatya kultúra) objektumokban ferdén behajló peremű (polírozott felületű), peremén bütyökkel díszített tál-, és kisbögre töredékek voltak. Az 1381. nagyméretű, közel 2 m mély gödörben többek között két halsütő tál és egy bronz árvéső is volt. Egyetlen gödörben találtunk késő Vatya, korai Halomsíros jellegű, szögletesedő alján négy bütykös bögretöredékeket. Egy ÉK-DNy-i tengelyű, téglalapos sírgödörben lelt elszántott, zsugorított temetkezés vázmaradványa valószínűleg őskori. A leletanyag 90%-a hulladékgödrökből származik, ami arra utalhat, hogy rövid ideig telepedtek le a korai és középső bronzkori népcsoportok. 105 A szarmata település a lelőhely Ny-i szélétől kb. 440 m hosszan jelentkezett. A házak, a műhelyek, a szabadtéri kemencék elhelyezkedése és a leletanyag arra utal, hogy a közel 10.000 m

2-nyi területen a szarmaták többször telepedtek le a II-V. század között, illetve a II—III. században hosszabb ideig éltek itt. A település széleit kisebb-nagyobb méretű árkok és árokrendszerek jelzik. A 36 lekerekített sarkú téglalap alakú, 230/290 x 260/440 cm-es méretű, általában letaposott járószintű, kettes-hármas csoportokban megásott házak tetőszerkezetét egy központi oszlop, vagy a ház hossztengelyében megásott 2 vagy 3 ágas tartotta. Négy házban figyeltünk meg a padlón malomjátékot ábrázoló karcolatot vagy annak részleteit. Házpadlóba bekarcolt malomjáték A három döngölt padlójú, központi oszlopos tetőszerkezetű műhely egy ÉNy-DK-i irányú tengelyen helyezkedett el, egymástól néhány méterre. A padlón talált több száz karólyuk és a nagy méretük arra utalhat, hogy szövőműhelyek lehettek. A házakhoz hasonlóan csoportokba, a házaktól 100-120 m-re találtuk meg az egy vagy több kemencés szabadtéri kemencéket, melyek sütőfelületét többször is megújították. A