Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Nagy Varga Vera: Újabb adatok a kulákok üldözéséhez Cegléden és környékén

gazdaság szocialista átszervezésének két szakasza. Az első korszak 1956-ig tartott, amely a felső réteg számára, amelyet az államhatalom megsemmisítendő ellenségként kezelt, minden túlzás nélkül tragikusnak nevezhető. Ez az az időszak, amelyet a történész Romsics Ignác a Magyarország 20. századi történetét tárgyaló fejezetében a Magyarország szovjetizálása címen tárgyal. Ennek a korszaknak része volt a szovjet mintára végrehajtott kuláktalanítás, vagy kuláküldözés is Magyarországon. Az I949-I953 között létrehozott rendszert a teljes körű átpolitizáltság jellemezte, az élet minden területét uraló ideológia az egyre fokozódó osztályharc tétele volt. Az ellenséget mind a pártban, mind a párton kívül keresték. A szovjet minta követésének kényszere érvényesült. Az „ellenséges aknamunka" leleplezésére, az állandó éberségre való felhívások és a folyamatos biztonsági ellenőrzések - bár látszólag nem a gazdasági élettel álltak összefüggésben - együttesen segítettek létrehozni a minden emberi egzisztenciára ránehezedő tervfegyelem feszült, félelemmel telített közegét. Ebben a mezőben az állandóan változó kuláklisták, az internálótáborok, a kitelepítések kiterjedt rendszere a félelem eszközével kényszerített engedelmességre és egyúttal azt is bizonyította, hogy az ellenség létezik, és a bűnösök megérdemelt büntetésüket töltik a fegyházakban vagy a munkatáborokban.

4 A hazai történetírás a kitelepítés, internálások rendszerét hosszú ideig nem létezőnek tekintette. Művészeti alkotásokban, (dráma és film) korábban megjelent a tematika. A tudományos kutatásnak nagy nehézségekkel kell megbirkóznia, mert az 1949-1953-as időszak hiányosan dokumentált, a törvénysértésekről is kis számú forrás maradt fenn. E korszak hiteles tanúi az emberek, akik ezt a korszakot átélték.

5 Mind az írott források, mind az eseményeket átélő emberek elérhetők Pest Megye településein és megkérdezhetők a történésekről. A források azt is lehetővé teszik, hogy a törvénytelen intézkedések áldozatainak és a különböző börtönökben és internálótáborokban büntetést szenvedetteknek névsorát is összeállítsuk. Ma még azt sem tudjuk pontosan, hogy hány halálos áldozata volt az eseményeknek. Ez a feladat egyre sürgetőbbé válik. Igazolja az is, hogy a recski táborról szóló megjelent könyvek névjegyzékében hiába keressük a pest megyei településekről bebörtönzött személyeket.

6 A múzeum könyvtárában található két könyv közel 1500 nevet tartalmazó névsorában a ceglédiek közül egyet találtam elírt keresztnévvel. (Kárteszi János helyett József.) Megkezdődött a váci börtöntemető névtelenül eltemetett elítéltjeinek exhumálása és azonosítása is. Valószínű, hogy az elhunytak között Pest megyei településekről elhurcolt személyek is voltak. A múzeumban dolgozó történészek és néprajzosok ezt a feltáró munkát segíthetik, mert ez a gyászmunka része annak a helyi hagyományápolásnak, amelyet mindnyájunk eddig is feladatának tartott, mert múzeumi munkánkkal a helyi közösséget is szolgáljuk. A tragikus eseményeknek már a folklórja is gyűjthető, amelynek összegyűjtésével ugyanúgy megkéshetünk, mint az I. és II. világháborúban résztvevők személyes élményeinek, naplóinak és fotóalbumainak gyűjtésével.

7 Kitelepítések A vidéki osztályidegennek minősített személyeket (elsősorban kulákokat) átköltözések, áthelyezések, kitelepítések érintették. Ezek az akciók nagy számban érintettek olyan kisparasztokat is, akik a kuláklistákon nem szerepeltek, bár a célba vett csoport a kulákság volt.

8 Hegedűs András szerint a kitelepítések tulajdonképpen deportálásnak nevezhetők és a családdal együtt történt a költözés. Vagyonelkobzással is járt. Megkülönböztetendő az egyszerű kitiltástól, amely csak valamely településről való kiutasítás jelent.

9 90