Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Régészet - Kulcsár Valéria: Kőpakoláss temetkezések a Kárpát-medencei Barbaricum északi részén
Kulcsár Valéria Kőpakolásos temetkezések a Kárpát-medencei szarmata Barbaricum északi részén Az alábbiakban az alföldi szarmatáknál igen ritka, de a Kárpátoktól keletre eső szarmata szállásterületeken is csak meglehetősen gyéren előforduló temetkezési rítusról esik szó, az e tárgyban szerzett újabb ismereteinkre helyezve a hangsúlyt. Kőpakolásos temetkezésen itt olyan sírt értek, amelyet kövek felhasználásával alakítottak ki, lett légyen szó részben vagy egészen kövekből kirakott sírhalomról vagy kövekkel betöltött sírgödörről. A kövekből épített kurgán alá temetés ősi gyökerekre vezethető vissza az iráni (szkíta-szarmata) világban. Különböző típusai a szauromata kortól (i.e. VI—IV sz.) ismertek, a prohorovkai vagy kora szarmata kultúra (i.e. III 1. sz.) kurgántemetőiben is gyakoriak. Különösen elterjedt a szokás - a természeti adottságoknál fogva - a kőben gazdag Dél-Urai vidékén, ahol a bronzkortól kezdve él. Egyes esetekben az egész halmot kőből építették fel, máskor csak a fősír lefedésére használtak kőlapokat. Bizonyos esetekben kőből épített gyűrűvel vették körbe a sírhalmot, előfordult, hogy a halom alatt, az egykori járószint egy részét fedték kövekkel. A későbbi korokban, így pl. a II— III. században is találkozunk kőből kirakott halmokkal, pl. a Donyec-medencében. 1 A Kárpát-medencei szarmata szállásterületen eddig öt, egymástól nem túl távoli lelőhelyen ismerünk kőpakolásos temetkezést. E lelőhelyek a következők: 1. Budapest, Péceli út 2 2. Isaszeg, Katonapallag 3 3. Isaszeg, belterület, Nagy S. u. 6. 4 4. Szihalom-Budaszög 5 5. Vácszendászló, Harminchányás 6 A lelőhelyek viszonylag zárt földrajzi elhelyezkedése nem meglepő, ha figyelembe vesszük Kelet-Magyarország geológiai adottságait. Nem véletlen, hogy a kőben relatíve gazdag Gödöllőidombság két egymással szomszédos községének - Isaszeg és Vácszendászló - határából ismert a szóban forgó régészeti emlékek többsége. Az isaszegi temetkezések halmaiban nem fordult elő kő. Az ásató Garam Éva rekonstrukciója szerint a halmok alatt talált sírgödrök falá t rakták ki kővel , majd a kopors ó t is azz al takarták le. 7 A budapesti Péceli úton, Isaszeg belterületén és az ezektől viszonylag távoli Szihalom-budaszögi temetőben újabban előkerült temetkezések rítusa annyiban hasonlít, hogy itt valószínűleg jelöletlen (vagyis halom nélküli) sírokat fedett kőpakolás, illetve a sírok betöltésében kerültek elő kövek. Nem zárható ki, hogy keltezésük azonos: az isaszegi sír a IV századra datálható, 8 a szihalomit a publikáló a IV-V századra 9 keltezte. A továbbiakban a vácszentlászlói Harminchányás lelőhelyen ismert halomsíros temetőre térek ki részletesebben egy közelmúltban - 2000 augusztusában - lezajlott leletmentés kapcsán. A ma a Valkói Erdészet területén található halomsíros szarmata temető kutatástörténete régi gyökerekre nyúlik vissza. Az erdő által csaknem tökéletesen (?) megőrzött, 74 kurgánból álló 10 halomsír mező már régóta izgatta a régiségek iránt érdeklődők fantáziáját. így 1864-ben Fridrik Ágost vácszentlászlói jegyző és Bernuza József bíró a következőt írta 47
