Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Varga Kálmán: Grassalkovich (I.) Antal személyiségének türköződése kastélyépítészetében

Varga Kálmán Grassalkovich (I.) Antal személyiségének tükröződése kastélyépítészetében A török és kuruc háborúk lezártával egy viszonylag békés, a hazai barokk építőművészet ki­bontakozásához is kedvező időszak vette kezdetét. ///. Károly (1711-1740), majd különösen Mária Terézia (1740-1780) uralkodásának idejét nagyarányú építőtevékenység jellemzi: hiva­tali, gazdasági és uradalmi épületek, templomok, rendházak, kastélyok és paloták mellett egész városrészek épülnek újjá, számos településünk ekkor nyeri el ma is jellemző arculatát. Mivel azonban Magyarországon a királyi udvartartás nem országon belül és nem önállóan működött, nem alakulhatott ki jellegzetes és domináns udvari művészet sem - a század minden nagyobb hazai művészeti vállalkozása lényegében főpapok és világi főurak mecenatúrájával történt. A kor nagy építtetői között is kiemelkedő hely illeti meg Grassalkovich I. Antalt (1694­1771), aki a korabeli Magyarország egyik legfényesebb politikai karrierjét futotta be, s aki va­gyontalan köznemesi család sarjaként a bécsi udvarhoz hű magyar főnemesség soraiba emelke­dett. A bárói (1732), évtizedre rá grófi (1743) címet elérő, jogi végzettségű főúr először korona­ügyész (1720-31), aztán királyi személynök (1731-48), тщаMária Terézia bizalmasaként 1748-ban a Magyar Kamara elnöke lett, 1758-tól pedig főlovászmesterként tartozott a zászlós­urak közé. Tlidatos birtokszerzések révén a kor egyik leghatalmasabb földesurává vált, s családi központjaként az ideje alatt kiépülő, Pest melletti Gödöllőt tette meg. Grassalkovichnak az építés tudatosan vállalt életprogramjává vált. Kegyúrként és kamarael­nökként is szinte tömegével emeltetett templomokat, parókiákat és kálváriákat, uradalmaiban pedig kastélyokat, udvarházakat és gazdasági épületeket, s mindezen túlmenően közreműködé­se számos más udvari, valamint főnemesi építkezésnél is kimutatható. A család számára legje­lentősebbnek mondható rezidenciákat Gödöllőn, Pesten és Pozsonyban emeltette, emellett pe­dig Baján, Hatvanban, Komjátiban, Gyöngyösön és Pozsonyivánkán építtetett időszakos tartózko­dásra alkalmas, de reprezentatív és uradalmi központként is működő együtteseket. Kisebb kas­télyai, udvarházai Kompokon, Ménesben, Örkényben és Kartalon álltak. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy Grassalkovich egyénisége és karaktere miképpen nyomta rá bélyegét az általa mecenált világi épületek formanyelvére. Vizsgálódásunk talán azért is érdekes lehet, mert a meg­szokott elemzésektől eltérően nem annyira a korstílust, mint inkább azon belül, annak forma­kincsében az egyedi emberi tulajdonságok megjelenését próbálja meg kiemelni. GRASSALKOVICH SZEMÉLYISÉGÉNEK FŐBB VONÁSAI Bár évszázadok távolából nehéz megrajzolni egy történelmi figura jellemző személyiségjegye­it, annyi bizonyos, hogy a befutott életpályából a főbb vonásokat meglehetősen jó „találati pon­tossággal" kikövetkeztethetjük. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy magához a karrierhez, a szürke kisnemesi létből a főrenddé váláshoz nemcsak megfelelő történelmi környezet, hanem átlagon felüli talentum is kellett. Talentum, amelynek fő jellemzője a racionális gondolkodás képességének magas foka, mind a politikai folyamatok elemzése és kihasználása, mind pedig a 357

Next

/
Thumbnails
Contents