Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Gócsáné Móró Csilla: Stílusok és ábrázolási módok Nagy János művészetében

sa ihlette kép építőeleme az improvizáció és erőssége a fegyelmezett szerkesztés. Ebben hasonlít Nagy János munkája Bartók Béla muzsikájához. A bartóki zene ihlette alkotásnál alkalmazott ábrázolási mód, a kalligráfia megjelenése szinte törvényszerű, hiszen mindkét alkotó erősen épít az improviziatív érzésekre. Mindkét alkotóművész erőssége a fegyelmezett szerkesztés. Közös a két alkotóban a művek létrehozásában a sokféle módszer alkalmazása is. Míg Bartók Béla zenéje a népzenében gyökerezik, addig Nagy János visszanyúl a képi megformálás alapjához, a vonalhoz. így összefüggést találunk a dallam és a vonal, a zene erőteljes dinamikája és a kép kemény színvilága között. A festmény vízszintesek és függőlegesek által téglalapokra szabdalt sík ütemrendje és színvilága erősen hat ránk. Nagy János festőművész által alkalmazott ábrázolási módok ötödik csoportját a rajzolt szobrok alkotják. A körvonalakból árnyékolással született formák alapja ismét a vonal. A test plaszticitását az árnyékolás adja. A Qsontplasztika és az Üreges forma valójában nagyméretű rajzolt szobor. A vonalképzés, a játékosan szabad alkotás öröme hívta őket életre, a vonalakkal folytatott párbeszédben alakultak a belső formák lágy ritmusú, érzékletesen plasztikus hatásúvá.

18 E rajzok láttán Henry Moore táj-motívumon alapuló emberi figurái jutnak eszünkbe.

19 A világhírű szobrász is készített egy sorozatot csontokról, kagylókról. Nagy János is tanulmánynak szánta e formarajzokat, festői lénye miatt nem is szorgalmazta ezek térbeli megvalósulását. Nagy János művészetének gyökerei, tanultsága nagybányai hagyományokhoz kötődik, Mester - Szőnyi István - és eszményei, inspiráló forrásai (mind a klasszikus, mind a modern művészet terén) nem engedik elszakadni a látványtól, összegező, síkszerű, dekoratív kompozíciói is valóságos tájból, testből indulnak ki.

20 A klasszikus iskolázottságú mester festői horizontjának íve a nagybányai természetelvű piktúrából indul, majd a 20. század progresszív képzőművészeti törekvéseit is magába foglalva teremti meg képi világát, Művészetének szivárványíve Szőnyi és Barcsay felfogása, tudása, mint két sarokpont közt boltozódik, de ami a két végpont közé esik, az jellegzetesen „nagyjánosi."

21 Művei egy kiváló képességű, ösztönös festői értékű művészt mutatnak, ki a kor kívánalmainak, felmerülő feladatainak megfelelően új utakat kipróbáló, felvállaló festői megoldásokat talál. Inspiráló mesterei és eszményei mind a klasszikus, mind az absztrakt művészetek terén nem engedi elszakadni az alaptól, a valóságos látvány után bontja ki a különösből az egyedit, a „nagyjánosi" műalkotást. Nagy János esetében olyan életműről van szó, amely bár erősen épít a festészet egyetemes értékeire, elsősorban magyar nemzeti jellegével mutat fel eredményeket. Fontos az a pályaív, amely a természetelvűséget alkotói útja során összekapcsolja az elvontabb formavilággal. Ez a folyamat Nagy János esetében nem öncélú kísérletezés, hanem szerves és végiggondolt festői út, ami az ábrázolástól egy összetettebb festői nyelv felé halad.

22 Nagy János műveit a mesterségbeli tudás, a színek művészi hatása, a téma-, forma-, színegységének alázatos tisztelete, szerkezeti tisztaság jellemez. Képi világa az ember és környezete iránt nyitott alkotót tár a közönség elé.

23 Alkotásait a szuggesztív hatás, a líra, az emberség melegsége hatja át. A modern magyar piktúra klasszikus hagyományait őrző, progresszív utakat járó, sokrétű ábrázolást alkalmazó festészeti életmű által egy szuggesztív, emberséget sugalló művészeti hitvallás tárul a nagyközönség elé. 328