Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Schenk Lea: A minta metamorfózisa. Regős Anna textilművészete

Schenk Lea A minta metamorfózisa. Regős Anna textilművészete „Mi az a mintavilág, mely a XX. századvégére jellemző, és milyen anyaghasználat az, amellyel egzakt módon, karakteresen megjeleníthető ez ?" Regős Anna ars poeticájának is tekinthető ez az általa megfogalmazott kérdésegyüttes a művész 1991-es első önálló kiállítása óta. A sajátosan egyéni mintavilágot teremtő művészi programnak megvalósításában a patchwork technika és az applikáció alkalmazásának jelentős szerepe van. A patchwork technika, azaz a foltmozaik lényege a kisebb-nagyobb textilfoltokkal, textilmezőkkel, mint egymásmelletti síkalkotó alapegységekkel való komponálás, az applikáció viszont a kisebb textilmezők egymásfölötti réteges alkalmazása. Regős Anna textilműveiben a két technika általában együtt, egymás hatását erősítve szerepel. Első két monumentális textilképét - melyeket az 1980-as évek végén alkotott a japán textilművészet inspirálta. Utolsó éves főiskolásként fedezte fel a japán kimonókat tanulmányozva, hogy ezeknek az egyszerű vágású ruháknak csodálatos motívumkincse rezonál elképzeléseivel. Különösen a legyező minta ragadta meg és a Víz és legyezők témára két applikált textilt is készített. Mindkét textilképen a képmező széleire komponált legyezők között átlós mozgási irányban a végtelenből végtelenbe áramló kanyargó vízfolyam látható, amiknek dekoratív foltja elforgatott négyzetsorok applikált mintájából alakul ki. A hátterek háromszögei vagy cikk-cakk motívumai ezzel a négyzetsorral azonos arányú négyzetek szétvágott s eltolt mintázatából tevődnek össze és ezáltal ugyanannak a négyzethálónak arányrendszerét tükrözik. A legyezők centrális szerveződésű formáit kivéve azonos raszterből származó geometrikus textilelemek alkotnak minden formát s formarészietet. Ugyanaz a geometriai alapképlet működtet így egy kötöttebb és egy kaotikusabb rendszert mindkét alkotásban, melyek egyaránt felfoghatók mintasorok rendszerének, jelképes ábrázolásnak vagy olyan absztrakt organikus kompozíciónak, amelyekben a rejtett rendezettség a spontaneitás frissességével párosul. A legyező dekoratív formája tovább foglalkoztatja Regős Annát és kizárólag ennek a motívumnak terülő mintává alakításával 1988-ban megalkotja Minta I. című kétméteres patchwork textilképét. Míg a Víz és legyezők témájú variációknál a legyezők egy geometrikusán strukturált háttér kontrasztjában érvényesítették dekoratív formájukat, addig itt eltűnt a legyezők mögötti háttér viszonyító alapja s a megsokszorozott legyezőforma különböző mértékben nyitott formarészleteiből ritmikusan pulzáló, a végtelenből a végtelenbe áradó dinamikus kompozíció alakul ki. Ugyanakkor rendkívül érdekes, hogy a legyezőknek nem látható a forgatási középpontja, a külső köríveik ugyanis minden esetben eltakarják ezt a centrumot, ez pedig a térbeli rétegzettség optikai illúzióját teremti meg a színek hasonló hatásával párhuzamosan. A felület egészét szinte virágszőnyegként beterítő legyező-fragmentumok, így egyszerre tűnnek kétdimenziós síkba feszített motívumoknak és harmadik dimenzióba is kiemelkedő térbeli formációknak. A dekoratív mintázat ritmikus lüktetése egy rendkívül szigorú geometrikus strukturáltságon belül bontakozik ki. Regős Anna ugyanis a végteleníthető terülő mintából négy-négy azonos karakterű - azonos forma és színkombinációt képviselő - mintaelemet emel ki és ezeket négyzetek sarokpontja