Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Sin Edit: Szentendre vonzáskörzetének irodalmi topográfiája

Sin Edit Szentendre vonzáskörzetének irodalmi topográfiája BUDAKALÁSZ EÖRSI István Lupaszigeti improvizációk című versciklusának rövid versei (A pillanat, A fű, A hangyák, A kő, Az evezőspár) egy-egy természetből ellesett pillanatot örökítenek meg. (Eörsi Istvánnak Lupaszigeten van nyaralója).

1 JÓZSEF Attila Vágó Mártával kirándult a község határában lévő Nagy-Kevély hegyre.

2 KULIN Ferenc állandó lakása: Budakalász, Széchenyi u. 49. Bukásunk lesz a vesztetek című kötetének keltezése: Budakalász - Szent István telep.

3 LIGETI Károly Oroszországban elhunyt internacionalista költőnek 1979- március 19-én az Omszki Park központjában, a bányatavaknál szobrot állítottak {Fjodor Bugajenko és Viktor Gyeszjatov alkotása), melyet 1990-91 telén - a pártállam bukásakor - lebontottak.

4 OLÁH László mintegy tíz évig használta saját maga barkácsolta nyaralóját a Lupaszigeten.

5 SAJTÓ. 1927. november 27. és 1928. július 1. között Budakalászon (Postaudvar) volt г Pilishegy vidéki Hírek című társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilapnak a szerkesztősége és kiadóhivatala. (Fel. szerk. és kiadó: Dósa István). TORNAY Mari 1988-tól Kórház u. 226. hrsz. alatt élt, ahonnan a '90-es években Pomázra költözött.

6 CSOBÁNKA BERDA József Csobánka címmel verset írt a községről. A Csúcs-hegy oldalán, egy elhagyott kőbánya platóján van a Berda-pihenő.

7 DÉRY Tibor Niki című kisregényének egyik színtere Csobánka. DIÓSI Ágnes Szűz Mária zsebkendője című könyvében a csobánkai cigány szegkovácsok körében élő népmese-motívumok változásairól ír.

8 HERMANN Antal leírja a Szentkút mondáját, a búcsújáróhely kialakulását, továbbá közöl két Csobánkán gyűjtött cigány népdalt eredetiben és magyar fordításban.

9 IGNJATOVIC Jakov a szerbek karlócai nemzetgyűlésén Csobánka képviselője volt. Visszaemlékezéseiben a községről és lakóiról is írt.

10 JÓZSEF Attila 1928-ban Vágó Mártával Csobánkán és Margitligeten át ment fel a Nagy-Kevélyre. (Margitliget akkor Pomázhoz tartozott.)

11 KONRÁD György csobánkai kertje volt a '80-as években a szervezkedő ellenzék egyik tartózkodási helye. Kéziratait is ottani szenes pincéjében rejtegette.

12 MUSSONG Géza képekkel illusztrált leírást közölt a községről, „kis magyar Svájc-nak" említve azt. Megemlékezett a csodatévő szentkútról is.

13 PIVÁR Ignác 1843. április l-jén Csobánkán született. írásai egy részét „Csobánkai Pivár Ignác" aláírással látta el. (A születési anyakönyvben április 2. szerepel születésnapként, valószínűleg az a keresztelés időpontja lehetett. A Lakhelye rovatban „Ház = zsellér Csobánkán" bejegyzés szerepel.)

14 297