Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Novák László: Ferenc József Habsburg császár 1852. évi látogatása Nagykőrösön

Nóvák László Ferenc József Habsburg császár 1852. évi látogatása Nagykőrösön A kisnemesekből álló tanácsi vezetésű Nagykőrös a társadalmi haladás szolgálatában tartotta politikáját. A feudalizmus kötöttségei ellen küzdött, mivel az a polgári fejlődést akadályozta. A redempció során szembesült a Werbőczy-féle Tripartitum kegyetlen incapacitas törvényével, amely a feudális jog alapján érvénytelennek nyilvánította a város birtokvásárlásait, megváltakozását földesuraitól. A város kiváló főbírája, „Nemzetes" Bakos Ambrus a magisztrátus élén a feudális jogrend ellen lépett fel. A küzdelem, országgyűlési felterjesztések eredményre vezettek: 1840ben eltörölték az incapacitást, birtokképtelenséget. Hangoztatta az önálló „nemzeti őrsereg" megszervezését. Az 1848. március 15-i forradalmi időszakban adott hangot a városi tanács annak a véleményének, miszerint Magyarország államformáját amerikai mintára tartaná szükségesnek kialakítani (hazafias megnyilvánulásának tulajdonítható, hogy Kossuth Lajos kormányzó 1849. április 2-án a jászberényi tábori szállásra hívta meg Bakost, aki Kossuth felkérésére elvállalta a hétszemélyes tábla bírájának tisztségét).

1 A város élenjárt hazafiasságban, lelkesedéssel szálltak táborba a nemzetőrök, álltak be katonának a különböző honvéd hadtestekbe a körösiek. Kossuth Lajos toborzó körútja nem véletlenül vezetett 1848. szeptember 24-26-án Ceglédre, Nagykőrösre, Kecskemétre. A népfelkelési kiáltványát Kecskeméten fogalmazta meg Kossuth.

2 A város 1836-1838 között épített huszárkaszárnyája 1848 őszén vált fontos tényezővé. Itt szervezték át a Hunyadi lovas szabadcsapatból a 13. Hunyadi honvéd huszárezredet, amelynek parancsnokává Lenkey János alezredest nevezte ki Kossuth Lajos október 20-án. A november elején Kecskeméten felállításra kerülő vármegyei 16. Károlyi honvéd huszárezred toborzása Nagykőrösön folytatódott.

3 E kaszárnya falai között megfordulhatott Jellasics bán, akinek csapatai megszállták a várost, s a szabadságharc tábornokai közül Ormai [Auffenberg] Norbert, aki az I. honvéd vadászezred parancsnoka volt.

4 A szabadságharc bukását követően osztrák császári haderő állomásozott a nagykőrösi huszárkaszárnyában. Nem véletlen, hogy Ferenc József 1852. évi útja során látogatásával a kaszárnyát „tisztelte" meg.

5 Érdekes módon, Kossuth Lajos 1848. szeptemberi körútját követte az uralkodó, mintegy demonstrálandó hatalmát a forradalmi mezővárosokban. Az önkényuralom időszakában „községtanács" intézte a város ügyeit, hajtotta végre a felsőbb hatóság utasításait. A legfőbb közjogi méltóság fogadása komoly hivatali kötelesség volt, Galgóczy Károly - aki a nagykőrösi tanárként lelkes híve volt a szabadságharcnak -, 1896-ban arról írt, hogy „I. Ferencz József, most dicsőséges uralkodó királyunk... az első magyar király, a ki azt [ti. Nagykőröst] 1852-ik évi országos kőrútjában (1852. június 11-én) magas látogatásával tisztelt meg, a kit a város méltó hódolattal és pompával fogadott, a mint az a város jegyzőkönyvében megörökítve van".

6 Hogy a lelkesedés valójában milyen lehetett a város vezetése részéről, nem tudhatjuk meg, mivel nincsen meg a tanács 1852. évi jegyzőkönyve. Ennek eltűnése arra enged következtetni, hogy a császári látogatás nem lehetett a 48-as szellemiségével kitűnő város nagy dicsőségére. Néhány dokumentum fennmaradt azonban, amelyekből a látogatás megismerhető. Feltételez286