Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Asztalos István: A Báró Podmaniczky család

tetvén, nem indult vissza családja körébe, hanem Chemnitzben (Szászország) s utóbb Selemecbányán bevégezte a bányászati tudományokat." Régen tervezett nagyobb németországi utazására 1802-ben került sor, amikor is Jénában a Schlegel házaspárral került kapcsolatba, akik ekkor a német koraromantika, az ún. „jénai kor" vezető személyiségei közé tartoztak. Ez év decemberében egy ízben Goethével ebédelt. 1803-ban Freibergben folytatta bányászati tanulmányait. Itt ismerkedett meg a családját Észak-Franciaországból származtató Charpentier matematika professzorral, aki kiváló tudós, bányászati szakember volt. A Charpentier-családnak leánya, Júlia ezekben az években sokat betegeskedett, hiszen alig másfél éve vesztette el szerelmét, akivel összeházasodni szándékozott. A vőlegény pedig nem volt más, mint a német romantika kiválósága, Novalis, vagy polgári nevén báró Hardenberg Frigyes. E mindent elsöprő romantikus szerelemnek világi erők nem tudtak gátat emelni, pedig Novalis szülei a rangon aluli kapcsolat miatt mindent megtettek ellene. A kiváló ifjú tüdőbaja azonban olyan előrehaladott állapotban volt, hogy Júlia gondos ápolása és szeretete sem menthette meg. Az érzékeny fiatal lányt ez a tragédia annyira megviselte, hogy betegségéből hónapokig nem tudott kilábalni. A kiválóan képzett, európai műveltségű, roppant érzékeny és finom modorú Károly báró 1803ban ismerkedett meg Charpentier Júliával, aki minden téren felvette a versenyt a fiatal magyar arisztokratával. A két fiatal minden tekintetben annyira egymásra talált, hogy 1804. július 23-án összeházasodtak. Mivel Károly báró örökölt birtokaihoz egyelőre nem jutott hozzá, így kénytelen volt állást vállalni. 1805. március 30-án költöztek Magyarországra, pontosabban Erdélybe, ahol is Nagyszebenben telepedtek le. Édesanyjának váratlan halála (1808. március 8.) után Károly báró anyagi helyzetében változás állt elő, felmondta bányaipari állását, Aszódra költöztek és átvette birtokainak az igazgatását. Fia, Frigyes így jellemezte őt: „Tudományos műveltsége, emberszeretete, s finom magatartása következtében feltűnően kedvelt egyén volt, különösen a polgárok, mesteremberek és jobbágyai körében [...] Atyám szabadelvű gondolkodása, s kiváló műveltsége nemcsak szavakban, de tettekben is nyilvánult, melyek eredményeként a polgárosodás, jólét és műveltebb zamatú viszonyok fejlődtek ki környezetében, s mindenüvé hova befolyása s tevékenysége kihatott. - Mint gazda, a már előrehaladottabb elvek szerint kezelte gazdaságait, s azok fokozatos berendezését illetőleg a Németországban dívó gazdászati elvek s gyakorlatok szerint járt el, amennyiben azt a helyi viszonyok engedték." Károly báró és ifjú hitvese a telet Pesten, az év nagyobbik részét Aszódon töltötték. Boldog házasságukat csak az a szomorú körülmény árnyékolta be, hogy Júlia - gyengesége miatt - nem tudta kihordani terhességeit. Végül 1811. augusztus 21-én leánygyermeket szült, ám az holtan jött a napvilágra. Egy hónap múlva pedig az édesanya is követte őt; abban a korban a gyermekágyi láz nem válogatott, a főúri házakban is pusztított. Szeptember 5-én helyezték örök nyugalomra a család temetkezési helyén, az ősi aszódi kriptában. Károly báró egy év múlva ismét megnősült. A szász király miniszterének (aki egyébként hazájában ismert költő is volt) a lányát, Elise Nostitz von Jánkendorfot vette feleségül. Első feleségének, Júliának az emléke azonban még sokáig élt benne. Az ő emlékére elsőszülött lányát, Jósika Miklós leendő feleségét Júliára (Júlia Eliza 1813-1893) kereszteltette. Podmaniczky Júlia bárónő élete a korra jellemzően valóságos romantikus történet. Az okos, művelt leányba egy különböző rangokkal (cs. és kir. kamarás, ezredes, az akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság elnöke) felruházott idősödő erdélyi arisztokrata lett szerelmes, aki nem volt más, mint a magyar regényírás egyik első reprezentánsa jósika Miklós báró (1794-1865). Csakhogy Jósika nős volt. Felesége, Kállay Erzsébet, négy felnőtt fia és az egész magyar arisztokrata 284