Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Történettudomány, helytörténet - Forró Katalin:
Forró Katalin A mentalitás 1 változásai a váci takácslegények 1848. december 10-i zendülésének tükrében 1848. december 12-én kínos ügyben kellett ítéletet hoznia Püspök-Vác Mezőváros tanácsának 2 . A takács céh mesterei zendüléssel vádolták a takácslegényeket. A bűnösök felelősségre vonását és szigorú megbüntetését kérték a tanácstól. A tanácsosok nem voltak könnyű helyzetben. Az események minősítését és az ítéletet nagymértékben befolyásolta az adott történelmi szituáció, melyben a „szükséges rendnek megzavarása" jogos felháborodássá - sőt hazafisággá - értékelődhetett át, azaz olyan új mentalitásforma jelent meg, amely megkérdőjelezte az addig általánosan érvényes, vitathatatlan értékeket, szabályokat. A takácslegények 1848. december 10-i zendülésében - a céh belső konfliktusain túl - igen nagy szerepet játszott a szabadságharc eseményeit kísérő feszültség. A közigazgatásilag megosztott - Püspök- és Káptalan-Vác - ikerváros 3 tanácsai komoly problémákkal kerültek szembe 1848 decemberében. A szabadságharc ütközetei, a közvetlen hadiesemények még elkerülték az amúgy békés püspöki székvárost, de a mindennapokat már meghatározta, feszültséggel töltötte el a háború. A váciak, csakúgy, mint számos más város polgárai lelkesen, hazafiúi hevülettel állottak a forradalom mellé. Az átmenet itt is békés volt, a városok tanácsainak összetétele sem változott meg. 4 Már március 20-án megalakult egy bizottmány, melynek feladata - Pest várost követve nemzeti őrsereg megszervezése volt. Az elképzelések szerint a bizottmány munkájában л „czéh testületnek Czéh Mesterei magok mellé veendő egy taggal" képviseltették volna magukat 5 . A nemzetőrség hivatalos összeírását az áprilisi törvények kihirdetése után május 1-én rendelte el Pest megye 6 . A lebonyolítás nem volt zavartalan, mivel a felvilágosítás ellenére sokan újoncozásnak vélték 7 . Az összeírás szerint a két Vác összlakosságának - 13.408 fő - több, mint 10%-a 1374 fő - tagja lett az alakuló nemzetőrségnek 8 . Ez azonban még nem jelez politikai aktivitást, inkább - mivel a nemzetőri kötelezettség függött a vagyoni helyzettől 9 - a város lakosságának vagyoni helyzetét mutatja. A hadi események alakulásával párhuzamosan nőttek a város terhei. 1848 szeptemberében a nemzetőrség négy kerületi táborának egyikét Vácott hozták létre. A várost kedvező földrajzi fekvése, a főváros közelsége, s nem utolsó sorban a vasútvonal tette alkalmassá erre a szerepre. A váci táborba szállt nemzetőrök feladata a főváros védelme lett volna. 10 A pákozdi csata után, szeptember végén, Vác lett a Komárom, Esztergom, Hont és Nógrád megye újoncaiból felállított 18. honvéd zászlóalj gyülekezési helye, majd november 20-án a 49. honvéd zászlóaljat is ide helyezték. A schwechati csatát követően sebesült honvédeket is szállítottak a városba. Gyógyításukra három épületet - a papnöveldét, a ferencesek zárdáját és az elaggott papok otthonát - alakítottak át kórházzá 11 . A honvédek elszállásolása és élelmezése nagy terhet rótt a városvezetésre és a váci polgárokra egyaránt. A kialakult helyzetet jól érzékelteti Egerváry őrnagynak, a 49. honvéd zászlóalj parancsnokának 1848. december 1-én Vácz Városa tisztelt hatóságához intézett levele 12 , amelyben a katonák rossz körülményeit, az élelmiszerellátás és a beszállásolás nehézségeit sérelmezi. A levél hangneme egyszerre elkeseredett és fenyegető:"...^ élelmezésre is oly kevés gondfordíttatik, minőt még ellenséges földön sem várhatok... " A hatóság mellett a városi pol244
