Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Reznák Erzsébet: Cegléd a 20. században

Reznák Erzsébet Cegléd a 20. században 2000. szeptemberében jelent meg Cegléden a Gerjepart Kiadó gondozásában a „Ceglédi hírek a 20. századból" с kiadvány. A könyv a helyi önkormányzat megrendelésére, a magyar millennium tiszteletére készült. Az összeállítás a 20. század kissé szabálytalan kronológiája, helyi hírek és fotók gyűjteménye, olyan album, amelyben a szövegnek egyenrangú párja a kép. Kisfaludi Péter szerzőtársammal együtt azzal a szándékkal fogtunk a könyv szerkesztéséhez, hogy választ keressünk arra a kérdésre: milyen volt a város az évezred utolsó száz évében? Amikor a kéziratot lezártuk, a végleges felelet helyett újabb kérdések fogalmazódtak meg bennünk. A válaszokkal ez az írás is adós marad, az általunk fontosnak ítélt kérdéseket azonban ezúton szívesen megosztom az érdeklődő kollégákkal. Először arra kellene felelni, hogy - rajtunk kívül - érdekel-e valakit a 20. századi helytörténet? Ki kíváncsi arra Cegléd határán túl, hogy ki volt pl. Gubody Ferenc, hol volt a Berda kocsma, mikor működött a Dózsa Klub, vagy mi volt a Róna jazz? Ránézve a mostani konferencia programjára, azt látom, hogy munkatársaim ugyancsak helyi érdeklődésre számot tartó témákkal foglalkoznak. Mindez azt bizonyítja, hogy a helytörténet adataiból, a hétköznapi történelem egyes jeleneteiből áll össze egy nagyobb közösség, az ország históriája, hogy végül az egész eggyé váljék az emberiség életével. Bár úgy szoktuk meg, hogy a történelem gazdasági és társadalmi összefüggések, vagy éppen hadjáratok, forradalmak, királyok, politikusok és filozófusok történetét jelenti, napjainkban komoly tábora van a mikrotörténelem művelőinek. A 20. század tanulmányozása ehhez különösen kiváló terepet jelent, a maga sajátos, megismételhetetlen jelenségeivel és forrásaival. Ez utóbbiak számbavétele egyébként szintén tanulságos, még ha a folyamat az első látásra egyszerűnek is tűnik. Mert milyen forrásokból ismerhető meg a 20. századi várostörténet? Azt gondolhatjuk, hogy a kutató a bőség zavarával küzd, hiszen hatalmas mennyiségben keletkeztek és maradtak meg olyan írott anyagok, melyekből könnyedén kiolvasható minden fontos adat. Itt vannak pl. a levéltárban őrzött közgyűlési-tanácsi-képviselő-testületi jegyzőkönyvek. Már a forrás megjelölése is azt jelzi, hogy ebben a században többször változott annak a közigazgatási-politikai szervezetnek a neve, vagy ami ennél sokkal fontosabb, a jellege, amely ezeket az aktákat ránk örökítette. Ez önmagában elég lenne ahhoz, hogy összeálljon belőle a 20. század egyik fejezete, ha pedig végig is olvassuk ezeket a dokumentumokat, újabb tapasztalatokkal lehetünk gazdagabbak. Észrevehetjük, hogy a valóságnak olykor csak a töredéke került rá ezekre a papírokra, szinte biztosak lehetünk abban, hogy az érdemi döntések nem is mindig az arra illetékes fórumokon születtek meg. Kevés unalmasabb olvasmány létezik egyébként, az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek ceglédi tanácsi iratainál, de azt a kutatót sem irigylem, aki a 90-es évek hasonló irataiból szeretné majd tanulmányozni a város történetét! A hivatalos források tehát - terjedelmes voltuk ellenére - önmagukban nem alkalmasak a megismerésre. Vegyük akkor kézbe az újságokat, ezekből ugyancsak szép számmal termett a 20. században, volt olyan év, hogy hat hetilap jelent meg a városban. De a sajtó csak arról az eseményről írt, amelyről értesült; ki tudja, hány hír maradhatott ki a lapokból, olyan, amely így az utókor számára nem létezik, pedig fontos, érdekes és hiánypótló lehetne. Nincs ez másként az elektroni233