Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Györe Pál: Abonyi csárdák, kocsmák, vendéglők és mai utódaik

Jegyzet 1 Öreg Habara Józsi bácsitól hallottam először Tavas dűlői tanyáján - disznótorban-1940 telén. Meg ezt is: „Ha be megyek, ha be megyek A Becsali csárdába Kis fokosom, kis fokosom Vágom a gerendába Aki legény az vegye ki Aki bátor az gyüjjön ki Még az éjjel zsandár vérrel írom ki a nevemet". 2 Dr. Györe János nagykőrösi rokonunk emlegette ezeket a csárdákat. Szülei: Györe Mózes és Fazekes Erzsébet bérlői is voltak a „Kettős"-csárdának. 3 Györe P 1966. 82. 4 Györe P im. 5 Györe P im. 6 A „Világosi"-csárda meg a „Kincsem"-csárda fennállását jelzi a K.U.K. Militargeographisches Institut Nach Aufname 1883 katonai térkép és Hídvégi Lajos: Regélő falvak (1983) „Évszázados fogadók és csárdák" с cikke: • a „Kutyakaparó" 1776-ban épült („Kaparás"-csárda) • a „Kettős"-csárda 1793 előtt (,,Tetétlen"-csárda) • a „Kutyakaparás", másként „Kecskés"-csárda 1798 előtt • a „Világos" és „Kincsem"-csárda 1847 előtt épült. A „Kutyakaparás", másként „Kecskés"-csárdát jelzi az „Abonyi Lajos" Falumúzeum adattárában lévő 1877-es „II.8. Umgebungen von Czegléd und Szolnok" térképrészlet. Ennek a „látványos" romépületnek (t.i. a „VilágosF'-csárdának) lebontását csakúgy, mint a 4-es út menti hasonlóknak kb. az 1970-es évek elején megyei tanácsi utasításra el kellett végezni, mert „rontotta a szocialista mezőgazdaság tanyaképét" a külföldi átutazók előtt... 7 Nagy József: „Abony város postabélyegzői a XIX. században" Kézirat 1988. „Abonyi Lajos" Falumúzeum adattára. 1847 júliusában Petőfi írja Arany Jánosnak milyen volt az útja Szalontárói Szolnok, Abony útvonalon. "... minden száz lépésen meg kellett állnunk s levasvillázni a fekete irósvajat..." 8 Györe P im. 9 Tóth Lajosné sz. Bárány Terézia (1932) a csárda Makai Béla Abony, János u. 3- szám alatti lakos nagyszülei tulajdona volt. Makai Sándorné szül. Halász Maris néni (a nagymama) volt a kimérő is. 10 Tóth Lajosné szül. Bárány Terézia Abony Szolnoki út 76. sz. alatti lakos szüleivel lakott benne. 11 Kazinczy Ferenc abonyi Kecskéi út 12. sz. alatti lakos és Tóth Lajosné közlése. 12 Molnár István (deli) abonyi Batthyányi L. út 12. sz. alatti lakos közlése (A tulajdonos, nagynénje volt.) 13 Kazinczy Ferenc közlése. Ez azonban csak a legenda, hiszen a csárda már 1847 előtt is állt, s már akkor „Kincsem "-csárda néven jelzik a „Jegyzet" 6. száma alatt feltüntetett térkép. Feleségét -Bán Zsuzsánnátéppen a csárda neve miatt hívta férje „kincsemnek". A csárda ajtaja előtt megállt egyszer, szép darab földjétől „megszabadult", elszegényedett borissza atyafi. Kérdi tőle a csapláros: Mit néz annyira gazd uram? Azt öcsém, hogy fért be ezen a szűk ajtón az én 12 ökröm meg a kétszáz holdam..." (Gy.P közlése) 14 Dobozi Béniné szül. Lankus Mária Abony, Függetlenség úti lakos aki 1934-ben a csárdához járt iskolába, a Háy-féle birtokról. 15 Kocsis Istvánné Tószeg Magyar-sori volt lakos, jelenleg Abony Vasút út 24. sz. alatti lakos közlése. 209