Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Korkes Zsuzsa: Luca napi szokások a Galga mentén

akkor rakjon tüzet az istálló közepiben. Téglából volt. Mikor megrakta a tüzet, az öregember mindig lökdöste, hogy ne szóljon, ha valami történik. Megrakta a tüzet, azt üljön melléje, azt ne szóljon semmit. Levették az istálló tetejit! Úgy látta a csillagokat, mintha kimennénk. Azt az öreg a lábával lökdöste édesapámat, hogy ne szóljon semmit, akármi lesz. A teheneket meg a lovakat összevagdosták. Darabokra. Édesapám csak piszkálta a tüzet ugye. Azután malomkereket forgattak a feje fölött édesapámnak, hogy majd szól valamit. Hogy azt mi lett vóna, ha szólt vóna mégis? Nem szólt az semmit. Az öregember mindég mondta, hogy lökdöste, hogy ne szóljon semmit. Mikor azt a kakas megszólalt, a teteje ráment az istállóra, a tehenek egybe vótak. Ilyen boszorkányság volt, hogy ilyet csináltak. Édesapám szegény mindig aszonta, hogy még az ellenségének is megmondja, hogy ne csináljon luca székét. Hogy az milyen nagyon rossz vót őneki, nem tudom."

25 Az ország más vidékeihez hasonlóan a Galga mentén is Luca napja dologtiltó, rontáselhárító, időjárásjósló, termékenységvarázsló nap volt és egyben a következő évi gazdagság, szerencse biztosításának napja is volt. A szokások, hiedelmek fennmaradása* fenntartása alapvető érdeke volt egy adott közösségnek, hiszen az összetartozást, az egymásrautaltságot is erősítette. Az előadásomban bemutatott szokások, hiedelmek még századunk közepén is éltek, gyakorolták azokat, hittek a boszorkányok létezésében, hiszen név szerint fel tudták sorolni azok neveit, akiket boszorkánynak tartottak. A falu közössége soha nem vetette ki maga közül ezeket a személyeket, elsősorban asszonyokat, sokkal inkább félelemmel vegyes tisztelettel viseltettek irányukban. Féltek ártó tevékenységüktől, ugyanakkor bíztak abban, hogy ahogyan a rontást hozták emberre, állatra, ugyanúgy helyre is tudják hozni, meg tudják gyógyítani a beteget. „A boszorkánymesterség afféle társadalmi szankciórendszerrel - az igazság varázslatával -, valamint a jó és a rossz megkülönböztetésének zsinórmértékével is szolgált. A boszorkányság végül is intézményesül és hagyományokat hoz létre, vagyis olyan gyakorlat alakul ki, amit a társadalom elfogad, és ami kiűzi a gondokat a világból."

26 Jegyzetek 1 Bálint S. 1977. 73. 2 Dömötör T. 1981.99. 3 Dömötör i.m. 100-101. 4 EA 26836 5 Dömötör T. 1974.128. 6 Lapu Iné-Korkes Zs. 1986.135. 7 Schräm F. 1972. 44. 8 VankónéDudásJ. 1983. 304. 9 Pete Éva gyűjtése. 1953. EA26836 10 BálintS.: i.m. 75. 11 SzpiszárA-PlanicskaÉ. 1979-EA 20305 12 Dömötör S. 1959- 355. 13 Bálint S. i.m. 77-78. 14 Népszokások Hévizgyörkön. EA 26826 15 Szpiszár A,- PlanicskaÉ. 1979- EA 20305 16 Schräm F. i.m. 44. 17 VirányJ. 1963. EA 7341 18 Vankóné. i.m. 304-305. 199