Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Molnárné Hajdú Margit: Népi gyógyítás Nagytarcsán

Himlő esetén meleg dunyha alatt tartották a beteget és édes pálinkát itattak vele. Kenyérsütéskor, a kemencéből kiszedett meleg kenyeret ráhelyezték a dunyhára, hogy melegebb legyen és a kívánt hőséget tovább tartsa. Ha a gyerek ebből a betegségből felgyógyult, az úrnapi körmeneti sátor virágaiból főzött teával mosták le a testét, hogy a baj vissza ne térjen. к szemfájást kamillateával és a szőlő könnyével mosogatták. A kamillát minden gyulladásos betegség ellen jónak találták. Ivásra és borogatásra egyaránt használták. Ismerték, így kockázat nélkül gyűjtötte öreg is, gyerek is. A kelést - fiirunkulust - nyáron kettévágott paradicsommal borogatták, télen nyers, reszelt krumplit tettek rá. Máskor az ablakban, cserépben nevelt tengerihagyma megtört levelét kötötték a sebre. A körömágy gyulladását is ugyanígy gyógyították. Az ótvaros fejet táblaolajjal kenték. Amikor a gyerek fejét betakarta az ótvar okozta seb, az olaj enyhítette a forróságát és a húzó érzést. Egyesek szerint az olaj „hizlalta" a sebet. Sebre jó az útilapu, szárazon rákötve. Volt, aki megzsírozta, úgy használta. Akadt, aki a fehér oldalát tette a sebre, más a zöld felét tartotta jobbnak. Bodzavirág teával és fekete bogyót termő növény (ebszőlő) leveléből főzött teával is tisztították, mosták sebeiket. Farkasalma levelét is használták, nyersen a sebre kötve, de teát is főztek belőle, azzal is borogatták. Az isaszegi erdőben szedett „repík"

2 -et melegvízben áztatták, majd a sebre kötötték. A bodzalevél teáját is használták a seb mosására. kgennyes sebre erdei páfrányteát főztek borogatásra is, tisztításra is. Székrekedés ellen kamillatea és naponta egy alma elfogyasztása használt. ^felfúvódott a gyerek, köménymagot rágattak vele. Étvágytalanságra naponta egy fej vöröshagyma volt az orvosság. Gyorsabban hatott, ha bevagdosták, sózták és erős, piros paprikával hintették be. Gutaütés ellen naponta 2-3 gerezd fokhagymát fogyasztottak. Szédülés ellen jó a fokhagymát megtörve, rongyba csavarva a fülbe dugni. Csömörlés, gyomorrontás, undorodás esetén 2 dl pótkávéba fél citrom levét, 1 „stampedli"

3 rumot öntöttek, közben a beteg nyakán lévő mirigyeket masszírozták. A magas vérnyomás ellen birsalma levelének teáját ajánlották, naponta iszogatni. Fél liter vízben 4 db levelet főztek, cukor nélkül itták. Pemetefű teát is fogyasztottak e betegség ellen. Asztma ellen is ugyanezt itatták a beteggel. A nagyon magas lázban szenvedőt farkasfűből főzött teában célszerű gőzölni, füröszteni. kfájó fülbe kövirózsa kicsavart levét csepegtették, vagy meleg korpát helyeztek rá. A kipállott

ßltövet tört fokhagymával dörzsölték. Ugyanerre és a pállott szájra az ablaküveg harmatja is jó volt, de kenegették ecettel is. Ha nehezen jött a gyerek foga, ujjnyi vastagságú „ibolyagyökeret" (nőszirom gyökér) kötöttek pertlire és a gyerek nyakába akasztották. Ha a gyerek időnként azt rágta, könnyebben jött ki a tejfoga és az íny gyulladását is enyhítette. Fogkelésre (nem lyukas fogra) „bilind-bolond"

4 virág magját kellett forró vízbe tenni, a gőz fölé hajolni, a fejet törölközővel betakarni, a szájat a gőzre rányitni. (Nem inhalálni, nem beszívni, csak a szájba engedni!) Ekkor apró, rózsaszín, mozgó „bacilusok" hullottak a fogból - mondták az emlékezők. Ugyanerre jó a parázsra szórt cukor és köménymag keveréke és magában a tömjén is. A füstöt ekkor is a szájba kellett engedni. Ettől hullottak a „férgek, zsizsikek". így füstölték a maszlaggal

5 is. Az eredmény: kihullottak a „kukacok", meggyógyult a beteg. A pálinkának és a sósborszesznek a gyulladt ínyen tartása is enyhítette a fájdalmat, gyógyította a fogkelést. 187