Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Sz. Tóth Judit: A budakalászi római katolikus plébánia anyakönyveinek néprajzi vonatkozásai

bejegyzés szerint - keresztelte „szükségbe a bába XT'. Az „anya méhében megkereszteltetett" vagy halva született csecsemőt Ádám vagy Éva névre keresztelték. így történt ez különnemű ikrek esetében is, egészen 1880-as évekig. Ezután a magzat neve helyén a „halva született" bejegyzés van. A bábakeresztségrol utoljára az 1891. évben találtam adatot. A keresztelési anyakönyv utolsó rovatába utólagosan mindig bejegyezte a plébános a halálozás dátumát, amiből kiderül, hogy a bábakeresztségben részesült élve született csecsemők legfeljebb egy-két napot éltek. Bábakeresztség esetén természetesen nem szerepelnek keresztszülők, de kivételként olykor egy-egy leányt bejegyeztek keresztanyának. Keresztszülőnek egy házaspárt hívtak. Itt szerepel a férfi neve, társadalmi státusza és - ha nem földműves - a foglalkozása, és a feleség leánykori neve. Előfordult, hogy nem házaspárt hívtak keresztszülőnek. Ezt abból tudjuk, hogy olyankor a lelkész bejegyezte az illető családi állapotát: „Tinka József kőfaragó, nőtlen, Huber Erzsébet hajadon". Törvénytelen gyermeknél csak keresztanya van, egy leány vagy özvegyasszony, néha a bába. A19- század vége felé többször szerepelnek törvénytelen gyermek keresztszüleiként a község vezető társadalmi rétegének tagjai: a jegyző és felesége, a fővadászné, a kőbánya-tulajdonos, feltételezhetően akinél a megesett leány szolgált. A törvénytelen gyermekek száma az idegen néprétegek megjelenésével egyre emelkedik, édesanyjuk szolgáló vagy napszámos. A 20. század elejéig tartósan 50-60 körüli a születések száma, ebből minden kilencedik gyermek törvénytelen - tegyük hozzá, hogy legtöbbjük egy éves kora előtt meghalt. Ritkán előfordult az is, hogy a Monarchia távoli részéből elszármazott szülők otthonról választottak keresztszülőket, pl. az egyik tanító minden gyermekének Bécsben élő keresztszülőket jegyeztetett be, akik viszont nem tudtak eljönni a keresztelőre. Az anyakönyvi rovatba így beírta a plébános azt is, aki ténylegesen keresztvíz alá tartotta a gyermeket: „helyettes: Voigt Janka bába". A keresztnévadást az anyakönyv első teljes évétől, 1847-től kezdve tíz évenként vizsgáltam meg. Eszerint a névadás jellemzői 1877-ig azonosak. Ekkor a gyermekek fele a keresztapja vagy a keresztanyja keresztnevét kapta, de jelentős számban a szülőkét is. (Családrekonstrukció nem készült, tehát nem bizonyítható, hogy az első fiúgyermek örökölte-e valóban apja nevét, ahogy a visszaemlékezők tudják.) A leggyakoribb férfinév a János és a Márton, ezután a József. Előfordulnak bibliai nevek is: Fülöp-Jakab, János evangélista, Nepomuk János, ikreknek József és Mária. A leánynevek között a három legnépszerűbb a Terézia, Erzsébet, Mária, ezután a Katalin és Anna. A neveknek mind a magyar, mind a német kiejtés szerinti írásmódja is előfordul: Katarina, Terézia. Az 1880-as évektől a névadásban gyökeres változás figyelhető meg. Az 1887-es mintában már szinte ahány gyerek, annyi féle keresztnév van Ágostontól Vilmosig. Az ez évben született 63 katolikus gyermek közül három kapja a Ferenc, egy a János nevet, ezen kívül minden korábban szereplő név eltűnik. A lányok közül három Klárát és három Ágnest kereszteltek, s egy-egy Margit, Katalin, Matild, Stefánia stb. szerepel. Sok új keresztnév (Gabriela, Karolin, Ludovika, Leander) tanúskodik az ez időben Kalászon megtelepedő „idegen" lakosokról, akik olasz és osztrák területről érkeztek. A gyermekek már csak elvétve kapják szüleik, keresztszüleik nevét. Előfordul még abban az esetben, amikor több keresztnevet adnak, s abból az egyik örökölt név. A helyi értelmiség tagjai - tanító, kőbánya-tulajdonos - adtak két-három keresztnevet gyermeküknek. Ugyancsak az 1880-as évektől (1882 végétől) a más településekről származók házasságkötésének, betelepedésének szaporodásával a plébános gondosan feljegyezte a szülők születési helyét. 1883-tól 1890-ig pedig beírta a szülők lakhelyét utcanévvel és házszámmal. (Szerepel itt az ófalu minden utcája a ma is használatos alakban.)A házasságot nem kötött élettársi viszonyban élők178