Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Néprajz - I. Sándor Ildikó: Nagykőrös mezőváros 19. század közepi társadalmának ábrázolása egy festményen
észrevehető kivágott, majd újra aláragasztott korabeli javítás van. A szerző a vasúti kocsi rajzát bizonyára elvétette, ezért javította. Két később keletkezett szakadás is észrevehető a képen. Egyik a bal oldal közepe táján, a másik a szerző aláírása alatt. 4 A pontok helyén egy rövid olvashatatlan szó áll. 5 Borovszky Samu, én. II. 436. Farkas Péter a nagykőrösi iskolákról szóló munkájában 1991- 204.1-on ezzel ellentétben azt írja: 1857-ben „a város két tantermes római katolikus elemi iskolát épített tanítói lakásokkal együtt." Református leányiskoláról nem szól. 6 NovákL., 1978.22. 7 NovákL, 1989.73,79,85. 8 Az 1852-es nagykőrösi királylátogatásról Nóvák László előadását hallhattuk. A közeli Abony város és a vidék birtokosainak 1852-es passzív rezisztenciájáról, majd az 1857-es enyhülésről, Abonyi Lajos számolt be, melynek részleteit G. Sin Edit adta közre: 1995,451. 9 Repkény I. 1992. 910 K. Kovács L. 1980. 228. 11 Repkény 1.1992. 7-912 K. Kovács L. Népr. Lex. 1980. 230. 13 Hívják még kecskeméti-, vagy monori kocsinak is, mert ezen a területen általánosan használatban volt. Lásd: Repkény I. 67-68, és K. Kovács L. 1980. 308. 14 Vö: Repkény I. 67-68; K. Kovács L. 1980. 308. 15 AntalffyGy. 1975. 532. 16 AntalffyGy. 1975. 540. 17 AntalffyGy. 1975. 526., NovákL. 1989. 86. 18 Olvashatjuk Antalffy Gyula könyvében. 1975. 526. 19 Szabó K. 1931.96-97; Papp L. 1930. 43-44; Nóvák L. 1982. 144.; Uő. 1979- 181-182. Pl. egy 1859-es ceglédi hagyatéki leltárban többek között „egy rongyos selyemernyő" szerepel, öt felsorolt főkötő közül az egyik „atlac selyem" a másik csipkés, és szerepel egy „atlacmantil selyembéléssel". Lásd: Kocsis Gy. 1988.97. 20 Vö.: R., Broby-Johansen, 1969.249,252,254,257-258; NovákL. 1982. 58.kép; NemesM.-NagyG. 1900. 199.; F. Dózsa K. 1989- 15. 21 R., Broby-Johansen, 1969. 256.; ÉkE. 1994. 64,72; Domanovszky E. 1979- 311. 22 R., Broby-Johansen, 250,256. Ék E. 1994. 64. 23 NovákL. 1982. 142.; R., Broby-Johansen, 1969. 256.; ÉkE. 1994.75.; Domanovszky E. 1979. 311. 24 Nagykőrösön nemcsak a férfiak posztókabátját nevezték mándlinak, hanem a női, különböző anyagból szabott kabátot is, például a mándli kartonból, liszterből, atlasz-selyemből is készülhetett: Nóvák L. 1982.147.; Kocsis Gy. 1988.94,97. Vö: Flórián M. 1980. 515. 25 Lásd: R., Broby-Johansen, 1969. 257. Domanovszky E. 1979- 280. 26 Vö.: Broby-Johansen, 1969. 250; Nóvák L. 1982. 50. és 58. kép 27 R., Broby-Johansen, I969.248-250,256. DomanovszkyE. 1979.311.; ÉkE. 1994.83,75.kép;NovákL. 1982. 50. kép 28 NovákL. 1982. 58.kép; Domanovszky E. 1979. 311. 29 R., Broby-Johansen, 1969. 239, 248-250. ÉkE. 1994. 63; DomanovszkyE. 1979- 311. 30 R., Broby-Johansen, 1969. 239, 257; Domanovszky E. 1979- 311. 31 Domanovszky E. 1979. 258, 262. 266; R., Broby-Johansen, 1969. 338; Horváth T. 1980. 654. 32 R., Broby-Johansen, 1969. 261,269; Domanovszky E. 1979. 266. 311.; Papp L. 1930. 44. 33 Nóvák L. 1982.145.; Papp L. 1930.42. 34 NovákL. 1982.149.150. 35 Vö.: Nemes M.- Nagy G. 1900. 203; Nóvák L. 1982.47,48. kép 36 R., Broby-Johansen, 1969. 256; ÉkE. 1994. 75. 37 Vö.:ÉkE. 1994.75. 38 Vö.: R., Broby-Johansen, 1969. 261.; ÉkE. 1994. 57,64. 163
