Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: Nagykőrös mezőváros 19. század közepi társadalmának ábrázolása egy festményen

Az „öltöny" felső része azonos színű a szoknyával. Szűkített derekú, a rövid szoknyára simuló. A kabát ujjának bősége mindhárom kislánynál más. A fiú mellett álló kislány kabátkájának nagy ráhajló gallért varrtak. Mindegyik lányka széles karimájú kalapot visel, melyről a hosszú szalagdísz (pántlika) 2L hátukra lóg. Fekete cipőt viselnek. A kisfiút háttal látjuk: Pantallója cipője sarkáig leérő mintás szövet. Mándlija elütő színű, vörösesbarna galléros. A kabát háta egyenes szabású, mint az apjáé. Kalapja széle keskeny felhajló karimájú, közepe lapos, s mint a tengerészeknek, a rákötött szalag hátul a nyakáig lelóg.

37 Férfi viseletek Mivel -szerencsénkre- sokkal több férfit ábrázol a kép, mint nőt, s közöttük kinagyítható, érdekes „személyiségek" akadnak, néhánynak teljes viseletét leírtuk. Azután sorra vesszük a látható öltözetek egyes darabjait összevetve az irodalomból már ismertekkel. Egyéniségek Állomásfőnök (XI/2. kép) Sötétkék, két gombsoros egyenruhát visel. Tiszti voltát tányérsapkája, és állógalléros kabátjának nyakán lévő paszománya is mutatja. Egészen szűk nadrágjához hegyes orrú, magasított sarkú cipőt visel. Kabátja derékhoz simuló, derékban szabott, rövid combközépig érő, hátul szoknya-szerűén bővülő, kerekaljú.

38 A kalmár (Kereskedő): (XI/4. kép) Talpig nyersszínű, vastag posztóruhát visel. Béleltnek látszó nadrágja bokája felett végződik, így látszik, hogy nem cipőt, hanem rövidebb szárú csizmát hord, melynek hegyesedő orra, kissé magas sarka van.

39 Nyitott, gomb nélküli, combközépig érő kabátja alatt derékon aluli, csukott mellényt visel, a kabát és nadrág anyagából valót. Egyik kezével igen hosszú szárú pipát (kb.:60-70 cm) tart a szájában, a másikkal dohánytartó kostökzacskót fog: melynek sallangjai hosszan lelógnak. Fején közepesen széles karimájú fekete kalap, mely nem a legjobb anyagból készült. Kissé hátracsapva viseli, a közepét enyhén betűrve. A ficsúr (divatfi), piperkőc (XI/3. kép) Kockás mellényben és nadrágban feszít. Pantallója oldalán széles lampasz-szerű stráf húzódik. Mellénye hajtókáján ugyanilyen paszpól van. Kockás felöltője világosszürke, frakk szabású mandzsettás újjal.

40 Hegyes orrú, magas cipőt hord. Fehér, álló nyakú ingére fekete nyakravalót kötött, melynek hegyes csücskei kétfelé elállnak, mint a csokornyakkendő. Bajuszt és hosszú, keskenyre borotvált pajeszt visel. Fején simléderes kerek sapka, amit hátratolva hord. Jobb kezében 30-40 cm hosszú pipát tart lefelé, melynek bodros füstét épp most fújta ki. Pásztor cifraszűrben (K/7, kép) A paraszt menyecskével szemközt, a diadalívhez vezető út bal oldalán, zöld területen áll a cifraszűrös pásztor. Ő a munka-térfélnek, és a díszítő munkálatoknak hátat fordít. Inkább hetykén, kedélyesen szemléli az úri fehérnépeket. Bőrszíjas, szegett tarisznyáját a hátára csapva tartja. Szűrgallérján látszik, hogy 1857-ben már nem túlságosan törődtek az 1822-es, majd 1827ben megismételt Kecskeméti és Nagykőrösi tiltó rendeletekkel, melyek a cifra gallérú szűrök viselését tilalmazták.

41 Bár a szűr alja díszítetlen - az ujján, elején, s különösen a hátán fekvő 158